Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Gímszarvas bikák (Cervus elaphus) szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2017. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Élethalálharc a gemenci erdőben

Megkezdődött a szarvasbőgés, keményen megküzdenek a bikák a háremükért.

Már a hétvégén szervezett túrán lehet hallgatni a gímszarvasállományáról híres gemenci erdőben a szarvasbőgést. Ez is mutatja, hogy a párzási időszak kezdetét a meleg és az aszály nem befolyásolja, legfeljebb a bikák napi aktivitása változik.

Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei területi szakszervezetének titkára az InfoRádióban elmondta, hogy

a hőmérsékletnél sokkal fontosabb szabályozó a nappalok hosszának változása.

Szarvasbőgéskor a bikák, megérezve a tehenek szaganyagát, háremet kezdenek kialakítani. Ezeket a háremeket próbálják a bikák a vetélytársaik ellen védeni, ami azt is jelenti, hogy ilyenkor elég agresszívan lépnek fel a többi bikával szemben, megküzdenek.

A gemenci erdő ebben az időszakban több kirándulást szerveznek azokhoz az erdőrészekhez, ahol jelentősebb bőgés várható. A szarvasbőgés általában szeptember 20-ig tart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×