Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Córdoba, 2018. augusztus 1.Utcai hőmérővel fényképezkednek turisták Córdobában 2018. augusztus 1-jén, amikor a hőmérséklet bőven meghaladja a 40 Celsius-fokot. (MTI/EPA/Salas)
Nyitókép: MTI/EPA/Salas

49 fokos a hőség - fotó

Erős hőhullám sújthatja az Ibériai-félszigetet a hétvégén 40-45 fok körüli hőmérsékletekkel, de néhol ennél is melegebb lehet.

Rendkívűl erős hőhullám körvonalazódik Spanyolországban és Portugáliában a következő napokban. A Szahara felől trópusi eredetű levegő érkezik az Ibériai-félsziget térségébe, melynek hatására többfelé emelkedhet 40-45 fokig a hőmérséklet. Sőt, egyes előrejelzések szerint Portugália déli részén akár 50-51 fok is lehet - írja az Időkép.

Ilyen meleget még eddig sehol nem mértek Európában. Az eddigi legmagasabb európai hőmérsékletet Görögországban regisztrálták 1977-ben, ekkor 48 fokig melegedett a levegő, de Dél-Európa más országaiban is 47 fok körüliek a maximum-hőmérsékleti rekordok.

A hőhullám szombaton érheti el csúcspontját, ekkor alakulhat az európai rekord közelében a hőmérséklet, de egy új melegrekord születését sem zárhatjuk ki teljesen.

Magyarországon ilyen melegre nem kell készülni, ez a hőhullám nem éri el a Kárpát-medencét, a 30-35 fokos maximumok azonban a hétvégén is kitartanak.

A nyitókép Spanyolországban készült szerdán, a helyszín Córdoba. Ha 49 fok van, akkor érdemes szelfizni egy utcai hőmérővel...

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×