Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő

WHO: nagy a kockázata, hogy az elhízottság lesz az új norma Európában

A túlsúlyosság olyannyira elterjedtté vált Európában, hogy fennáll a kockázata annak, hogy ez válik az "új normává" - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek legújabb adatai szerint az európai tinédzserek mintegy harmadának az egészségesnek tartottnál nagyobb a testsúlya.

A WHO európai régiójának 53 országára kiterjedő jelentése szerint a 13 évesek 27 százaléka, míg a 11 évesek 33 százaléka túlsúlyos. "Az, hogy mit észlelünk normálisnak, mára megváltozott. Elhízottnak lenni ma már sokkal inkább megszokott, mint szokatlan. Nem szabad hagynunk, hogy egy másik nemzedék új nőjön fel, hogy az elhízottságot tekintse normának" - húzta alá Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.

A fizikai inaktivitás magas szintje és az olcsó, cukrokban, zsírokban és sóban gazdag "kényelmes" ételeket népszerűsítő kultúra "halálos" kombinációja a felelős a kialakult helyzetért - hangsúlyozta. A jelentés szerint a 11 éves fiúk és lányok elhízottsági aránya Görögországban, Portugáliában, Írországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg Hollandiában és Svájcban a legalacsonyabb.

A testmozgás hiánya a probléma egyik fő forrása. Harminchat országból 23-ban a 15 éves és annál idősebb fiúk és lányok több mint 30 százaléka nem végez elég testmozgást. A felnőttek között a túl keveset mozgó nők aránya a Görögországban és Észtországban mért 16, illetve 17 százaléktól a Máltán és Szerbiában tapasztalt 71, illetve 76 százalékig terjed.

A WHO ajánlása szerint az 5 és 17 év közötti fiataloknak legalább 60 percnyi - mérsékelttől az erőteljesig terjedő - fizikai aktivitást kellene végezniük naponta, míg a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi mérsékelt testmozgás ajánlott.

Joao Breda, a WHO táplálkozással, fizikai aktivitással és elhízottsággal foglalkozó szakértője szerint az emberek környezete - úgy mint a település szerkezete, a város, az iskola és a munkahely kialakítása - meghatározó szerepet játszik a testmozgás mértékének növelésében.

"Olyan környezeteket kell kialakítanunk, amelyek a fizikai aktivitásra ösztönöznek, és arra kell törekednünk, hogy társadalmi csoporttól függetlenül az egészségesség legyen az alapértelmezett szempont az ételválasztásnál" - húzta alá a szakember a jelentéshez csatolt közleményben.

"A fizikai aktivitást és az egészséges ételválasztást minden környezetben - az iskolákban, a kórházakban, a városokban és a munkahelyeken - is nagyon komolyan kellene venni. Az élelmiszeriparhoz hasonlóan a várostervezési szektor is sokat tehet ennek érdekében" - hangsúlyozta Breda.

A WHO jelentése szerint bizonyos országoknak, köztük Franciaországnak és néhány skandináv nemzetnek sikerült kordában tartania az "elhízottsági járványt". Mint rámutatott, az ezen országokban alkalmazott intézkedések, úgy mint az iskolákban való zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése, bizonyos ételek megadóztatása a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében, a reklámszabályozás és a fizikai aktivitásra való ösztönzés, mind hozzájárultak az elhízottsági mutatók stabilan tartásához.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×