Az Alcoholism: Clinical and Experimental Research című folyóiratban a napokban ismertetett kutatás során kétszer 11 ezer embert kérdeztek ki. Az első csoport az Egyesült Államok 31 olyan államában él, ahol 2001-2002 és 2004-2005 között emelték a cigaretta adóját, a másik csoport pedig 15 olyan államban, ahol az változatlan maradt.

A Yale és a Stanford Egyetem, valamint a Roswell Park Center Institute tudósai által végzett kutatás szerint a dohányzó felnőtt férfiak a magasabb cigarettaadót kivető államokban tíz százalékkal kevesebb alkoholt fogyasztottak, és éves viszonylatban hetedére csökkent esetükben a részeg tivornyák száma azokhoz képest, akik az adót szinten tartó államokban laktak.

A 18 és 29 év közötti fiatal felnőtt dohányosok körében azokban az államokban, ahol drágult a cigaretta, éves szinten negyedével esett vissza a lerészegedéshez vezető "rohamivászat" a többi államban lakókkal szemben.

Sherry A. McKee, a Yale Egyetem orvosi karának pszichiáter professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás azt mutatja, hogy a cigaretta adójának emelése kapcsolatba hozható az alkoholfogyasztás csökkenésével a népesség vizsgált szegmense körében.

Laboratóriumi állatkísérletek ugyancsak kimutatták a nikotin és az alkohol közötti kapcsolatot: a nikotinbevitel hajlamosabbá tesz nagyobb mennyiségű szeszesital fogyasztására.

A hivatalos felmérések szerint az Egyesült Államok lakosságából 46 millióan dohányoznak és fogyasztanak alkoholt is.