Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
326.71
bux:
0
2026. november 11. szerda Márton

Segítünk eldönteni, akut vagy krónikus-e a hátfájdalma

A hátfájdalommal szinte minden ember találkozik élete során. De vajon tudjuk-e, hogy a kínzó érzés csupán akut módon vagy krónikusan van jelen az életünkben?

Egyes becslések szerint az amerikai lakosság legalább 85 százaléka szenved időnként deréktáji fájdalomtól. A The Journal of Pain című lapban megjelent cikk szerint az érintettek különbözőképpen élik meg a fájdalom intenzitását, a pontos helyét és az általa kiváltott tüneteket, ha akut, vagyis heveny, illetve, ha krónikus fájdalommal küzdenek. A szakértők pedig úgy vélik, sok esetben ezek a tényezők előre megjósolhatják, mely akut fájdalmakból válhat hosszantartó, krónikus fájdalom.

A Rehabilitation Institute of Chicago és a Northwestern University's Feinberg School of Medicine összesen 40 akut hátfájásra panaszkodó és 37 krónikus fájdalommal élő pácienst vizsgált meg egy kutatásban. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki, amelyben megbecsülték a fájdalmuk mértékét, értékelték annak intenzitását, a gyógyszeres kezelések hatását és a következményes érzelmi zavarok, így például a depresszió jelenlétét.

Akut, szubakut vagy krónikus?

Korábban csak az derült ki a klinikai vizsgálatokból, hogyan lehet az akut, a szubakut (a heveny és a krónikus közti állapot) és a krónikus fájdalom hossza szerint különbséget tenni az egyes típusok közt.

Az akut vagy heveny jelenség legfeljebb hat hétig tart, a szubakut 7-12 hét során jelentkezik, míg krónikus fájdalomról akkor beszélhetünk, ha a probléma három hónapnál hosszabb ideig áll fenn. A kutatók most azonban megvizsgálták a fájdalom jellemzői közötti különbségeket is, ha hosszantartó, krónikus hátfájásról és ha szubakut érzésről volt szó. Elsősorban a fájdalom intenzitására fókuszáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a fájdalom intenzitása jelentősen magasabb volt a krónikus hátfájdalomtól szenvedők körében.

Amikor a fájdalom pontos helyét igyekeztek meghatározni, azt találták, hogy amíg a szubakut tünetekkel rendelkezőknél jellemzően egyoldali sugárzó fájdalom jelentkezett, addig a krónikus fájdalommal élők kétoldali fájdalomról számoltak be. Meglepő módon a tartós fájdalomtól szenvedők között alig volt nagyobb a depressziósok aránya, a hangulatzavar sokkal inkább a fájdalom intenzitásával jelent meg többeknél.

Az eredményekből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a fájdalom ereje és helye olyan jellemzők, amelyek előre jelezhetik a krónikus hátfájdalmat. Számos vizsgálat szerint azon szubakut deréktáji fájdalomban szenvedő betegek prognózisa, akiknek a fájdalma mozgásra jelentkezett a végtagokban, rosszabb volt, mint azoknak, akiknek meghatározhatóbb volt a fájdalma.

Biztonságos és szakszerű megoldások

Akár heveny, akár krónikus hátfájdalomról van szó, mindenképpen szükséges felkeresni a szakembert, a pontos diagnózis meghatározása miatt. Ugyanis csak erre épülhet a biztonságos és hatékony gyógyítás - hangsúlyozza Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopéd szakorvosa. - Ennek alapja a gyógytorna és az egyénre szabott mozgásprogram, valamint a korszerű fizioterápia és fürdőkezelések, de szükség esetén része kell, hogy legyen a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, vagy végső, súlyos esetben akár a műtét is. A szakszerű gyógytorna egyrészt segít a további romlás megelőzésében, másrészt, mert a gyógyulásban is igen nagy szerepe van. A lelki tényezők feltárása és szakszerű kezelése szintén fontos eleme a gyógyulási folyamatnak.

Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×