Az összefüggést a Bécsi Egyetem pszichiátriai klinikájának munkatársai tárták fel a világ egyik legnagyobb tudományos kutatása keretében, melynek eredményeit a Comprehensive Psychiatry című szaklapban mutatták be.

"Az öngyilkosságok szezonalitásának jelenségét korábbi tanulmányokban már leírták, az okokat viszont eddig még nem sikerült megfejteni" - írták Benjamin Vyssoki és kollégái a kutatás összegzésében.

A feltételezés szerint az évszakok eltérő mértékű napsütése befolyásolja az öngyilkosságok gyakoriságát. A szakértők ezért az 1996 és 2006 között öngyilkosság miatt bekövetkezett halálesetek számát elemezte és összehasonlította meteorológiai és geodinamikai központi intézet időjáráskutatóinak adataival.

A kutatók összesen 16 673 öngyilkosságot regisztráltak. Ezek tiszta szezonális mintát mutattak: a legnagyobb arányban március és május között, legalacsonyabb mértékben november és január között fordultak elő.

Januárban és februárban átlagosan 80 körül volt az öngyilkosságok száma, majd márciusra elérte a 100 esetet. Ezen a szinten maradt májusig, majd júniusban és júliusban meredeken csökkentek az értékek, hogy augusztusban újabb 100 körüli csúcsot érjenek el. Ezt követően az öngyilkosságok száma drasztikusan csökkent a téli hónapokra.

A napsütéses órák száma januárban 80 körül van, márciusban 150-re, majd májusban 220-ra emelkedik, majd augusztustól ismét a kiindulási értékre kezd csökkenni.

Az adatok alátámasztották a szakértők feltételezését, amely szerint az öngyilkossági arány összefüggésben van az agy szerotoninszintjével. Ezt erősen befolyásolja a szemen keresztül felvett fény mennyisége.

Siegfried Kasper, a Bécsi Egyetem kutatója szeirnt az érdekes a jelenségben az, hogy az öngyilkosságok gyakorisága nem azonnal a napsütéses órák számának csökkenésével növekszik, tehát novemberben, hanem későbbi időpontban, amikor "kimerülnek a tartalékok".