A paradicsom egyik neve a 17. században még "szerelem almája", latinul poma amoris volt. Megfigyelték, hogy az éretlen paradicsom nagy mennyiségben bódulatot okoz. Ma már tudjuk, hogy ez a zöld paradicsomban lévő szolanin nevű alkaloida hatása, ami érés közben eltűnik.

Peruból származik, ahol gyomnövény, onnan került Mexikóba, majd a spanyolok és a portugálok hozták át kontinensünkre, és onnan terjedt szét Európában. Az orvosok érdeklődését az keltette fel, hogy a prosztatarák ritkábban fordul elő Ázsiában, és ennek okát keresve ausztrál és kínai kutatók úgy találták, hogy az ottani ételekből több likopin kerül a szervezetbe.

A likopin és vegyi rokonai, a többi karotinoid vizsgálatok szerint véd a prosztatarák kifejlődése ellen. Minél több karotinoid volt a férfiak étrendjében, annál kisebb volt a rosszindulatú daganat kockázata: volt olyan megfigyelés, hogy ezek a növényi összetevők 82 százalékkal csökkentik a prosztatarák kifejlődésének esélyét.

Néhány éve ugyan egy másik vizsgálat ezt nem tudta megerősíteni, de a paradicsomevés kedvező hatását sok más megfigyelés is leírta. Brill Burton Freeman és Kristin Reimers tanulmányukban száznál is több tudományos közlemény idézésével foglalják össze a paradicsom rendszeres és bőséges fogyasztásának előnyeit.

A rosszindulatú daganatok vagy az érelmeszesedés kifejlődésében az oxidációt előidéző szabad gyökök játszanak alapvető szerepet, és ezt az antioxidáns anyagok gátolják. A likopin az egyik legerősebb antioxidáns. A paradicsom különleges előnye, hogy míg a többi gyümölcsben, növényben lévő antioxidánsok az ételek elkészítése közben jórészt tönkre mennek, a paradicsom likopinje még jobban fölszívódóvá válik.

Néhány éve német kutatók azt találták, hogy azok a korosodó hölgyek, akiknek a bőre több likopint tartalmazott, kevesebb ránccal jelentek meg, mint karotinoidokban szegény bőrű társaik. Ezért is érdemes télen-nyáron sok paradicsomot enni.