A londoni és az adeleide-i egyetemeken folyó kutatások szerint nagyon fontos lenne az elhízás és a gyakori mentális problémák közötti kétirányú összefüggések és kockázatok ismerete, ez ugyanis kulcsot jelenthet a hatékony kezeléshez és a prevencióhoz. Bár ez a terület még meglehetősen ismeretlen, a kutatásoknak ki kell terjedniük az életmódbeli, a pszichológiai és a szociológiai tényezőkre is, hogy feltárhassák ezt az összetett kapcsolatot.

A kövér emberek - különösen azok, akik elhízottnak is tekintik magukat - gyakran tapasztalják a súlyukhoz kapcsolódó előítéleteket és diszkriminációt, és ez döntően alacsony önbecsüléshez, önértékeléshez és bűnösség érzéshez vezet. A kövérség ráadásul összekapcsolódik a társadalmi-gazdasági hátránnyal és a fizikai aktivitás alacsony szintjével is, amelyek viszont szoros összefüggést mutatnak a depresszió megjelenésével - magyarázza Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője.

Az elhízás tartós stresszes állapot

Másik aspektusa is van a túlsúly és a depresszió kapcsolatának: mivel az elhízás valóban egészségügyi kockázatok sokaságát is magával hozza (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség), ezek jelentős részével maguk az érintettek is tisztában vannak, és tulajdonképpen betegként kezelik magukat.

Sokan tudat alatt alacsonyabb életkort is várnak maguktól. A nők különösen érintettek ebben a problémában, hiszen ők fokozottan ki vannak téve a média sugallta, irreális elvárásoknak, így a nyomás szinte állandósul rajtuk.

Emiatt az elhízás megalapoz egyfajta állandósult stresszes állapotot, ami gyakran okoz jelentős pszichológiai diszfunkciókat, vagyis depresszív hangulatot és ehhez kapcsolódó tüneteket. A kutatások szerint a kevés mozgás és a túlzásba vitt evés - főleg a zsírban és cukorban gazdag gyorsételeké - elterjedt szokás a depressziós és ideges páciensek közt.

Ráadásul mivel ezek az ételek rendszerint nem kerülnek túl sokba, a gazdasági és szociális tényezők is megerősíthetik az egészségtelen táplálkozási formát.

A felelősséget vállalni kell

Holisztikus szemlélettel kell közelítenünk a betegek felé, elsősorban az egészséges életmódra koncentrálva. Ehhez persze társadalmi szinten is "reklámozni" és főleg elérhetővé kell tenni a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás lehetőségeit, de az egyén felelőssége óriási - hangsúlyozza a szakértő.

Már kutatási eredményekkel is bizonyítható, hogy a fizikai aktivitás enyhíti a depresszió és a kimerültség tüneteit. Emögött az áll, hogy ha sportolunk - és ez alatt nem élsport, hanem rendszeres testmozgás értendő - hatékonyabbnak érezhetjük magunkat, és megerősödhet a hitünk abban, hogy elérhetjük a céljainkat, hogy nem csupán fizikailag, hanem lelki szinten is irányíthatjuk az életünket.

Elég, ha elhisszük, hogy képesek vagyunk néhány emeletet lépcsőzni vagy körbefutni a háztömböt megállás nélkül - és meg is tesszük. Ilyen egyszerű gyakorlatok eredményeképpen is megszilárdíthatjuk a saját hatékonyságunkba és erőnkbe vetette hitet. Ezek a tulajdonságok pedig csökkentik a depresszió és a kimerültség veszélyét még a krónikus betegséggel küzdőknél is (ahogy ezt az Illinoisi Egyetem kutatói megállapították 192 mellrákot túlélő és 292 sclerosis multiplexes beteg vizsgálatánál).

Megoldás a komplex kezelés

Mivel az elhízás és a depresszió összefüggései szinte ördögi körként jelentkeznek, a kezelésnek is kétoldalúnak kell lennie. A stresszmenedzsment és a kognitív tréning a depressziós állapot "agyi áthangolását" célozzák, és a lelki mélypontról segítenek kibillenteni az érintetteket.

A rendszeres testmozgás, különösen pedig a nagy kitartást igénylő sportok pedig nem csak a fogyást segítik elő, de a hangulatra és az önértékelésre is pozitívan hatnak - így pedig a depressziós tüneteket is csökkentik. Vagyis minél inkább sikerül beépíteni az életünkbe a mozgást (és persze a kiegyensúlyozott táplálkozást), annál nagyobb eséllyel szabadulhatunk meg a túlsúlytól és a depressziótól.