Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

A tizenévesek rossz magatartásáért nem a szülők okolhatók

A tinédzserek rossz magatartása nem magyarázható azzal, hogy manapság a szülők rosszabbak lennének. A szülők manapság aktívabban vesznek részt gyermekeik nevelésében, mint a húsz évvel ezelőtti szülők - állapították meg brit szakemberek.

A Nuffield Foundation tanulmánya szerint a szülők ma több időt töltenek gyermekeikkel, és jobban figyelnek arra, merre járnak a gyerekek, mint tették azt az 1980-as években.

Az Oxfordi Egyetem szociálpolitika és szociális munka tanszékének kutatói nem találtak bizonyítékot arra, hogy a mostani szülők rosszabbak lennének az évtizedekkel korábbi szülőknél, szerintük a tinédzserek problémás viselkedése sokkal inkább társaik nyomásának vagy az ifjúságkultúra befolyásának "köszönhető".

A tanulmány megállapította, hogy a mostani fiatalok több időt töltenek szüleikkel, a szülők szorosabban ellenőrzik gyermekeiket, a szülők nagy többsége tudni akarja, merre járnak a gyerekeik, és mit csinálnak - sokkal inkább, mint két évtizeddel ezelőtt.

A szakemberek szerint a mostani gyerekek számítanak szüleikre, hosszabb ideig élnek velük, ami viszont feszültebbé teheti a viszonyt.

Az egyszülős és alacsony jövedelmű családokban nagyobb arányban fordult elő a depresszió; a szegény családokban ez a növekedés 50 százalékos - olvasható a kutatást ismertető BBC hírszolgálat honlapján(www.news.bbc.co.uk).

"Úgy tűnik, a szülői magatartás több aspektusa javult, de a szülők egymagukban nem tudnak megoldani mindent" - mondta el Frances Gardner kutató. "A magatartási problémával küszködő brit fiatalok létszámának növekedését valószínűleg családon kívüli hatások, mint például a kortársak vagy a szélesebb kulturális közeg is befolyásolják, amit a kutatásaink során figyelembe kell vennünk" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×