A fájdalomcsillapító piac világszerte jelentős, ötven milliárd dollárnál nagyobb az éves forgalma. A krónikus fájdalomra azonban a tabletta általában nem eléggé hatékony, a morfium és az egyéb narkotikumok viszont függőséget okoznak.

Még a kutatók sem tudják, hogyan szabják egyénre a terápiát - derült ki egy átfogó tanulmányból, amelyet júliusban jelentetett meg a Journal of General Internal Medicine című szaklap. "Alapvető hiányosságok vannak az ismereteinkben" - foglalta össze a vizsgálat eredményét Matthew J. Bair, az Indianai Orvosi Egyetem adjunktusa.

Akkor hát mi is az a fájdalom, és miért okoz annyi embernek oly sok szenvedést?

Fájdalmat akkor érzünk, amikor elektromos jeleket küldenek az idegvégződések az agynak, amely válaszképpen fájdalomcsillapító endorfinokat bocsát ki, és reakciót vált ki: ez lehet sokféle, az azonnali és fizikai reakciótól kezdve a hosszútávú, emocionálisig.

Ennyi biztos - ami azonban ezen túl van, az még a tudósok számára is fájdalmasan homályos. Nézzük hát, mit tudunk a fájdalomról:

1. A tudósok sem értik, mi az a fájdalom

Az ember értelemszerűen mindig tudja, ha fájdalma van. Ha azonban a tudósok pontosan értenék, hogyan és miért "működik" a fájdalom, akkor a mostaninál jobban segíthetnének a szenvedőkön. Amerikai specialisták meghatározása szerint "a fájdalom kellemetlen érzés és a rá adott emocionális válasz". Bizonyos esetben a fájdalom nyilvánvalóan sérülés következménye, máskor az idegek károsodása okozza. "A fájdalom komplex dolog, amely próbára teszi a képességeinket, hogy megfogalmazzuk a pontos meghatározását" - állítja Kathryn Weiner szakértő, aki szerint a fájdalom sokkal több, mint az idegek üzenete és egy érzés; a fájdalom az érzelmek, a kultúra, a tapasztalatok, a lélek és az érzések komplex elegye.2. A krónikus fájdalom zsugorítja az agyat

Akinek voltak már krónikus fájdalmai, az tudja, milyen demoralizáló és elgyöngítő ez az érzés - fizikailag és mentálisan is. A krónikus fájdalom miatt az ember cselekvőképtelenné válik, és érzékeny lesz olyan dolgok iránt is, amelyek iránt korábban nem. Ez azonban a dolognak csak az egyik része. Kiderült, hogy a krónikus hátfájástól szenvedő emberek agya 11 százalékkal kisebb az egészségesekéhez képest. Ezt 2004-ben állapították meg a kutatók, de megmagyarázni azóta sem tudják.

3. A migrén és a szex együtt jár

Ismerős a mondat: "ma este ne, szívem..."? Egy 2006-os kutatásból kiderült, hogy a migrénes betegek szexuális vágyai húsz százalékkal magasabbak, mint azokéi, akik tenziós (közönséges vagy izomkontrakciós) fejfájástól szenvednek. Ez arra utal, hogy a migrént és a szexuális vágyat talán ugyanaz, az agyban termelődő anyag befolyásolja. Ha jobban megismerjük a kettő közötti összefüggést, jobb kezelési módszereket fejleszthetünk ki - legalábbis a migrénre.

4. A nők több fájdalmat éreznek

Minden férfi, aki végignézte, ahogy egy asszony fájdalomcsillapító nélkül ad életet a gyermekének, megesküdne arra, hogy a nők mindent kibírnak. Az igazság azonban az, uraim, hogy a nők jobban szenvednek, mint ahogy azt Önök el tudják képzelni, több idegi receptoruk van ugyanis, mint a férfiaknak. Vegyünk csak egyetlen példát: a nők arcbőrének egyetlen négyzetcentiméterén 34 idegrost található, míg a férfiakén átlagosan csak 17. Egy 2005-ben készült tanulmány azt is megállapította, hogy a nők életük folyamán sokkal több fájdalmat élnek át, és a férfiakhoz képest a testük több pontján és hosszabb ideig érzik a fájdalmat.

5. Néhány állatfaj nem érez olyan fájdalmat, mint mi

A sivatagi vakondpatkány, például egyáltalán nem ismeri a fájdalmat, a savak marása okozta fájdalomra teljesen immúnis. Ha a kutatók teljesen megértik majd ennek az okát, akkor újfajta fájdalomcsillapító terápiát dolgozhatnak majd ki az emberek számára is. Nem érzik a fájdalmat a homárok sem - még azt sem, ha lobogva forró vízbe dobják őket.

Akkor mi a teendő?

Azt már tudjuk, hogy a testmozgás hatékony ellenszer a legtöbb krónikus fájdalomra. Olaszországban végeztek többek között ezt bizonyító vizsgálatot: irodai alkalmazottak vettek részt a kutatásban, akik két-három óránként relaxációs és a testtartás javító gyakorlatokat. A vizsgálat nyolc hónapja alatt naplót vezettek, s ebből kiderült, hogy a fejük, a nyakuk és a válluk negyven százalékkal kevesebbet fájt, mint a szokásain nem változtató kontrollcsoporté.

A fizikai aktivitás természetes fájdalomcsillapító a legtöbb köszvényes beteg számára - derült ki egy másik kutatásból. Már naponta háromszor tíz perces séta is csökkenti a szenvedést, és segít megelőzni a betegség fájdalmasabbra fordulását.