Infostart.hu
eur:
355.63
usd:
302.52
bux:
134545.2
2026. május 11. hétfő Ferenc

Gyógyítaná az egészségügyet az ingyengyógyszer

Ha szívinfarktus után valamennyi páciens ingyen kapná meg a szükséges gyógyszereket, a betegek tovább élnének és a biztosítók költségei is csökkennének - mutatta ki egy amerikai tanulmány.

Az egyik bostoni kórház külön részleget szervezett a gyógyszer-gazdaságtudomány kutatására, ahol a szakemberek azt vizsgálták, milyen költségvetési és egészségügyi változást jelentene, ha olcsóbbá tennék infarktus után a betegek gyógyszerellátását.

A számítás a nemzetközi kezelési irányelvekben szükségesnek tartott készítményekre vonatkozik. A kutatók hangsúlyozták, hogy a sokat reklámozott csodaszerek, táplálékkiegészítők és multivitaminok - amelyek hatásosságát soha nem bizonyították - nem szerepelnek a listán.

Szükségesnek négy gyógyszercsoportot tekintettek, amelyekből valamelyiket infarktus után szinte minden beteg folyamatosan szed. A kis adagú aszpirin, a bétablokkoló szerek, a vérnyomáscsökkentő és az erek állapotát javító ACE-gátlók vagy ARB-készítmények, végül a koleszterincsökkentő sztatinok az orvosi irányelvekben szereplő kezelés részei, amelyekkel a szívroham ismétlődése jó eséllyel megelőzhető.

A kutatás vezetője szerint ezek igen hatásos, viszonylag olcsó gyógyszerek, ám a forgalom áttekintéséből kiderült, hogy sokkal kevesebb szívbeteg használja a számára létfontosságúnak számító gyógyszereket, mint ahánynak erre szüksége volna.

Az úgynevezett bétablokkoló készítmények a szívroham után több vizsgálat szerint is meghosszabbítják a betegek életét, ennek ellenére az infarktust követő időszakban csak a betegek 46 százaléka szed ilyen gyógyszert folyamatosan. A koleszterincsökkentő szereket is csak a betegek fele kapja.

A kutatók kimutatták, hogy a javasolt négyféle gyógyszert a teljes kombinációban csupán a szívbetegek 20 százaléka veszi be minden nap. Bár a gyógyszerszedés pontossága nem csak a költségeken múlik, korábbi vizsgálatok szerint az ingyen kapott készítmények megbízható szedése 64 százalékra tehető.

A bostoni szakemberek számításai szerint ha ezeket a gyógyszereket a biztosító költségmentesen adná a betegeknek, a teljes egészségügyi költségek mintegy 14 százalékkal növekednének, a betegek átlagos túlélési ideje az eddig dokumentált 8,21 életminőség alapján számolt évről 8,56 évre növekedne. Ebben a számítási módban az ifjúkor betegség- és sérülésmentes életminőségét veszik 100 százaléknak.

Az egészségbiztosítók számára fontos, hogy a kutatók számításai szerint a gyógyszerek ingyenességébe befektetett pénz hosszú távon hasznot hozhat. Ha a betegek a folyamatos és ingyenes gyógyszerellátás eredményeként nem vagy csak lényegesen később kapnak ismét szívinfarktust, ritkábban kerülnek az igen drága ellátást jelentő kórházba, akkor a biztosító költségei betegenként 3.600 dollárral (mintegy 640 ezer forint) csökkennek.

Címlapról ajánljuk
Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Hétfőn 8 órától megkezdődik a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. Magyar Péter szombaton már beiktatott miniszterelnök vezetésével az új kormány is feláll kedden: 16 órától az új Országgyűlés plenáris ülést tart, ahol esküt tesznek a miniszterek. Utána beindul a „törvénygyár”: a kétharmados Tisza-többségű parlamentnek rengeteg jogszabályt kell módosítania, hiszen szerdán jogilag véget ér Magyarországon a 2020 óta tartó, először járványügyi, majd háborús „veszélyhelyzet”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti üzenetében azt mondta, bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folyik a harc. Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy barátja, a volt német kancellár, Gerhard Schröder lehetne közvetítő Oroszország és Európa között. Németország elutasította az ötletet, mondván a moszkvai javaslat nem tekinthető hitelesnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×