Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Felmérés a biotermékekről

Egy 38 országra kiterjedt felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka azért nem vásárol bioterméket, mert túl drágának tartja azt, vagy megkérdőjelezi hitelességét, illetve a fogyasztók által rendszeresen látogatott boltokban kevés ilyen áru kapható. Magyarországon a mezőgazdasági termékek 2 százaléka biotermék.

Az ACNielsen a rendszeres internetezőket kérdezte szokásaikról. A több mint 21 ezer 200 válasz alapján kiderült, hogy Európában a svédek, a norvégok és a franciák egyötöde fogyaszt gyakran biogazdálkodással előállított terméket.

Biotojást az európai válaszadók 33 százaléka, gyümölcsöt, zöldséget 21 százaléka, biogazdálkodás útján készült hústermékeket 19 százaléka vesz rendszeresen. Magyarországra nem terjedt ki a kutatás.

A Biokontroll Kht. ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar agrártermékek 2 százaléka származik biogazdálkodásból, míg Ausztriában ez az arány 13 százalék.

Roszik Pétert közölte: a biotermékeknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük; a rendeletek szabályozzák a többi között a tápanyag-felhasználást és a növényvédő szerek alkalmazását.

Magyarországon a mezőgazdasági területek 2 százalékán folyik biogazdálkodás. Az unióban a kibővítés előtt 5 százalék volt, most 4 százalék ugyanez az arány – tette hozzá.

A budapesti Ökopiac egyik szervezője szerint ma elsősorban a tehetősebbek engedhetik meg maguknak a biotermékek fogyasztását, de a biogazdálkodás így is biztosítja a termelők megélhetését.

Miklay Gábor az InfoRádióban elmondta: a Magyarországon kapható biotermékek sokkal drágábbak a hagyományos úton készült élelmiszereknél.

Nyugaton a biotermékeken 20-40 százalékos felár van, ez Magyarországon akár 200-300 százalék is lehet – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Veszélyben a hazai méhek – program indul a rózsaszín akác felszaporítására

Veszélyben a hazai méhek – program indul a rózsaszín akác felszaporítására

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület génmegőrzési és kísérleti ültetvényeket hoz létre az ország több pontján, hogy a jövőben a rózsaszín akác minél nagyob mennyiségben kereskedelmi forgalomba kerülhessen, illetve méhészek, kertészek is használni tudják. Lászka István Attila erdőmérnök az InfoRádióban elmondta: a közönséges akáchoz képest a rózsaszín akácnak jóval magasabb a nektártartalma, később virágzik, így kevésbé veszélyeztetik a tavaszi fagyok, és nem utolsósorban kiváló méhlegelőnek is minősül.

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×