Címke: űrkutatás (414 cikk)

A Vénuszt mérete miatt a Föld ikertestvérének is szokás nevezni, a légköre extrém sűrű és forró, de a fő furcsasága az, hogy a Naprendszer több bolygójával épp ellentétes irányba, az óra járásával megegyező módon forog.

Az Egyesült Államok ismét a Holdra indul január 8-án. A tervek szerint leszáll a Holdra és egy magyar eszköz is lesz rajta.

Az óév utolsó napjaiban egy Falcon Heavy hordozórakétával indították küldetésére az amerkiai légierő legtitkosabb űrjárművét.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.

Oroszország és az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) megállapodott arról, hogy 2025-ig meghosszabbítják közös repüléseiket a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette be az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz.

A NASA szondája, az OSIRIS-REx a Földre potenciálisan veszélyes Bennu aszteroidát vizsgálta – hidratált, szerves anyagokban gazdag maradványokat tárt fel a korai Naprendszer idejéből, valamint egy azonosítatlan anyagot is.

Irán szerdán bejelentette, hogy jövendőbeli űrmisszióira készülve állatokat küldött egy űrkapszulában földkörüli pályára.

Hat planétából álló ritka bolygórendszert térképeztek fel a csillagászok az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygókutató Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. Az eredmény magyar szakemberek munkáját is dicséri. A rezonáns bolygórendszerek azonosítása azért rendkívüli jelentőségű, mivel a rendszerek kialakulásáról és a közvetlenül azt követő időszak fejlődéséről árulnak el fontos információkat a kutatóknak.

Amerikai kutatók szerint két „szokatlan” krátert hagyott maga után az a kínai rakéta, amely évekkel ezelőtt „titkos rakományával” csapódott be a Holdba.

A teleszkópok adatai azt mutatták, hogy a szerkezet a 2014-es kínai Csang-o-5-T1 misszióhoz tartozott és a rakétán egy azonosíthatatlan teher is volt.

Egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE kutatóinak közreműködésével eddig nem ismert térszerkezeteket, óriás "mágneskígyókat" talált a Nap mágneses terében.

A magyar űrhajósjelöltek kiképzésének állásáról, az űrkutatásban az Európai Unió szerepéről és a magyar részvétellel zajló exobolygó-kutatásról is beszélt Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Európa kontinentális területének első űrrepülőterét avatta fel csütörtökön Haakon norvég trónörökös a Norvégiához tartozó Andoya szigetén, az északi sarkkörön túl.

A most készített fotó a legjobb minőségű, amelyet valaha készítettek a Rák-ködről, így olyan részletek is megfigyelhetők rajta, amelyeket eddig egyetlen képen sem lehetett látni.

Még ki se nyitották a kapszulát, máris fontos információhoz jutottak.

Földet ért az OSIRIS-REx űrszonda, ami a Bennu kisbolygó felszínéről hozott talajmintát. A küldetés nem minden tekintetben egyedülálló, mindenesetre rekord mennyiségű begyűjtött anyaggal érkezett. Kiss László csillagászt, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját kérdeztük.

Egy 180 éve detektált esemény utóhatásáról van szó.

Földet ért vasárnap Utah állam területén az OSIRIS-Rex amerikai űrszonda által begyűjtött aszteroidaminta.

A hét elején meglepetésre nem a közelebbi Vlagyivosztokba, hanem a távolabbi orosz űrtelepre, a távolkeleti Amúr Körzetben – Európából nézve a semmi közepén – található Vosztocsnij űrtelepre vonatozott el az Oroszországba látogató Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Mi a kozmodróm jelentősége és miért épült meg, hiszen az oroszok a kazahsztáni Bajkonurt is használják?

Sikeresen összekapcsolódott a nemzetközi űrállomással Szojuz MSz-24 orosz űrhajó, fedélzetén két orosz űrhajóssal és egy amerikai űrhajósnővel.