Címke: ökoszisztéma (15 cikk)

A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége. Ugyanakkor a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól sem kell tartanunk a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) kutatói szerint.

A melegebb vizek miatt a Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán keresztül új halfajok vándorolnak a Földközi-tengerbe és az Adriába, ami miatt mintegy 460 őshonos halfaj fennmaradásáért aggódnak a biológusok.

A tó környékén egy nagyobb sugarú körben is érzékelhető az építkezési hullám, különösen az utóbbi években kiadott veszélyhelyzeti kormányzás hatására, mert ez lehetőséget ad a településvezetőknek is, hogy saját hatáskörben döntsenek.

Petíciót indít a balatoni ökoszisztéma megmentéséért a Nagy Tavak és Vizek, Élőhelyek Szövetsége. A Balatont fenyegető veszélyekről Kun Zoltán, a szövetség elnöke beszélt az InfoRádió Reggelinfó című műsorában.

Öt év kellett hozzá és bő egymilliárd forint. A természetvédelemmel foglalkozóknak ki kellett lépniük az eddigi szemléletükből, és nyitni más ágazatok felé.

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határt, és olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.

Aggasztja a brazil ökológusokat, hogy évek óta nem látott szintre emelkedett az erdőirtás a brazil szavannán, a Cerrado nevű füves-fás-erdős vidéken, a világ legsokszínűbb élővilágú szavannáján.

Világszerte jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a koronavírus-járvány - állapították meg a kutatók.

Napjaink egyik legfontosabb feladata az erdei ökoszisztéma összetettségének megőrzése. Többek között erre hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület Mi fán terem az erdő? című kampánya. A témát még inkább aktuálissá teszi, hogy a koronavírus tavaszi megjelenése óta többszörösére nőtt a látogatók száma a hazai erdőkben.

A Science folyóiratban megjelent kutatás szerint az elmúlt 30 évben világszerte 25 százalékkal csökkent a szárazföldi rovarok száma.

Az első összeomlás 15 év múlva jöhet.

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli.

Akár 90 százalékkal is zsugorodhat 30 év alatt Magyarországon a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűsége – állapította meg a Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050 címmel november közepén megjelenő ökológiai tanulmánykötet.

Károsíthatja az ökoszisztémákat a világ néhány régiójában Kína új selyemútja egy nemzetközi tudóscsoport szerint, amely a területidegen fajok behurcolásának kockázatára figyelmeztet a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányában.

Vadkutyákat telepítenek az ausztráliai Nagy Korallzátony egy kicsiny szigetére, hogy kipusztítsák az ott vadon élő, a ritka növényeket lelegelő elvadult kecskéket. A dingók két év után maguk is elpusztulnak a beléjük implantált méregkapszuláktól, nehogy aztán maguk váljanak fenyegetéssé az ökoszisztémára nézve.