Infostart.hu
eur:
354.8
usd:
310.5
bux:
142556.92
2026. július 7. kedd Apollónia
Stég Balatonfenyves közelében 2019. november 22-én. A  jogszabály szerint a stégek október 31-ig maradhatnak a vízben, mert később balesetveszélyesek lehetnek, ha befagy a Balaton.
Nyitókép: Varga György

Padisák Judit: jót tenne a Balatonnak, ha időlegesen visszaadnánk a természetes partját

A tó környékén egy nagyobb sugarú körben is érzékelhető az építkezési hullám, különösen az utóbbi években kiadott veszélyhelyzeti kormányzás hatására, mert ez lehetőséget ad a településvezetőknek is, hogy saját hatáskörben döntsenek.

"Az első felmérés alapján a magyarországi helyzet – figyelembe véve, hogy jellemzően lapos, síkvidéki országról van szó – nem túl rossz. Általában közepes, jó minősítésűek voltak a vizeink, amiből nem következik, hogy néhány ne lett volna kiváló, és ne lett volna köztük nagyon rossz" – mondta egy kétezres évek elején elvégzett kutatásról a szabadeuropa.hu műsorában Padisák Judit limonológus.

A Sió-csatornán történő szabályozás kapcsán a szakértő azt mondta, a jelenlegi beépítettség miatt kellett végrehajtani. Ez nagy probléma, mert a Balaton délnyugati részein, ha nagyon magas a tó vízállása, adódhatnak problémák. A Balaton természetes állapotában ez nem jelentett gondot, most azért volt erre szükség, mert a Sió-csatorna hajózhatatlan olyan méretű katamaránok számára, amelyeket felúsztattak a Sión.

Mint mondta, ha egy tavat nagyon nagymértékű foszforterhelés ér – általában az eutrofizálódást (amikor a vízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz algásodásához vezet – a szerk.) okoz. Ha ezt megszüntetjük, másfél-kétszer annyi ideig tart a tó helyreállása, mint amennyi a víz újratöltődési ideje. Ez a Balatonnál egész jól működött: 1980 környékén kezdték el intenzívebben a Balaton foszforterhelésének megszüntetését. Akkor a Balaton vízkicserélődési idejét hét évre becsülték. Ennek a kétszeresétől, körülbelül

1994-től tulajdonképpen 2019-ig nem volt jelentős vízirányzás a tavon.

Jelenleg a Balatonon építkeznek, kikötőket, hosszú mólókat építenek amivel megzavarjuk a tó áramlási rendszereit. "Nincs olyan limnológus, aki azt mondaná, hogy ez így rendben van. A másik a part állapota. Biztos, hogy lehet a külső foszforterhelésen javítani, de nem gondolom, hogy ez lenne a legfőbb csapásirány. A legfőbb irány a part helyretétele lenne a lehetőségek szerint" – jegyezte meg.

A helyretétel a természeteshez közeli állapot visszahozását jelentené, és ahol nem feltétlenül szükséges, ott az úgynevezett trapéz medrek meg a homokkőszórások megszüntetése. A víz partra futásával erősödik a szárazföldi ökoszisztémákkal való kapcsolat, a hullámzás ki tudja tenni a partra a hulladékot, elhalt hínárdarabokat, elhalt nagyobb szervesanyag-darabokat, és turzások épülnek. "A turzásoknak megvan a maguk élővilága, ahol a tóból kihordott szerves anyag a levegő végtelen oxigénkészletét használva bomlik le, és nem a vizek nagyon sérülékeny oxigénkészletét fogyasztja" – mondta.

A balatoni halak kapcsán kijelentette:

azért nem lehet az eredeti fajokat visszatelepíteni, mert megszűnt a Balaton természetes partvonala, ahol ezeknek a halaknak ívóhelyeik lennének.

A jelenlegi partviszonyok mellett nincsenek ívóhelyek. "A nádasokat illegálisan agyonszabdalják. Lehet látni légi fotókon, hogy néhol ötméterenként van egy magánösvény bevágva a nádasba. Ha már a horgászatnál tartunk: valóban roppant békés tevékenység, nem a horgászok a vandál, hangos emberek. Na de mennyi etetőanyagot szórnak a vízbe? Az mind szerves anyag, abból előbb vagy utóbb növényi tápanyag lesz" – mondta a limonológus.

A tó környékén egy nagyobb sugarú körben is érzékelhető az építkezési hullám. A települések minél nagyobb bevételt várnak az idegenforgalomból, de hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy ne pusztuljon bele a tó? Az, hogy egy Balaton menti településnek mi a hozzáállása ehhez a kérdéshez, az ökoturizmus fontosságához, nagymértékben függ a helyi önkormányzat elképzeléseitől. Padisák Judit megjegyezte, sokféle Balaton-törvényt olvasott az elmúlt néhány évtized folyamán. Ha mindent betartottunk volna, ami a törvényekben le van írva, sokkal jobb lenne a helyzet, mint amilyen.

A Balaton, a Velencei-tó, és a Fertő-tó állapotát összehasonlítva elmondta, a legtermészetközelibb állapotban

  1. a Fertő-tó van, mert vannak olyan magterületei, amelyeken nincs építkezés. Kiterjedtek a nádasai, amiket ki sem lehet irtani, mert nem csak partközeli nádasról van szó.
  2. A következő a Velencei-tó, mert annak is van egy elég kiterjedt nádasos területe, bár a turizmus túl intenzív a tó méretéhez képest.
  3. A legkevésbé természetes állapotú a Balaton, ugyanakkor az ökológiai állapota többnyire és átlagban nem rossz, lehetne jobb. Nem tudjuk, mikor üt be egy olyan vízvirágzás, mint 2019-ben.

Padisák Judit hozzátette: amikor a Balatonnak nagyon alacsony volt a vízállása, 2000 és 2004 között, az segítette a nád regenerációját. A tó akkor visszaszerezte a természetes partvonalát, annyira visszahúzódott a víz. Turzások épültek, a turzásokra kirakódott az algaszövedék, a hínár, a nád, minden. Ezzel a tó üledékéből nagyon sok foszfor távozott el. Tehát a tó vízminősége szempontjából ez kifejezetten jó volt, akármennyire kellemetlen volt a turizmusnak.

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×