Kifejtették, a bűnöző a jegybank nevében, annak ügyfélszolgálati telefonszámát ideiglenesen lemásolva telefonált egy banki ügyfélnek, azt jelezve, hogy kibertámadás miatt annak haladéktalanul egy „biztonsági számlára” kell átutalnia a bankszámláján lévő megtakarításokat. A bűnöző számítógépes kémprogramot is letöltethetett az áldozattal, mivel át tudta venni az uralmat annak számítógépe felett. Ezt követően a csaló a saját számlájára utalta az ügyfél jelentős összegű megtakarítását.

Hangsúlyozták, az MNB soha semmilyen ürüggyel nem kéri el az ügyfelektől telefonos, elektronikus úton azok bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatait, nem buzdítja őket pénzük elutalására, illetve nem töltet le velük „vírusvédő” programokat – a valóságban kémprogramokat – sem. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ügyfél saját bankja, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot az is, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – sürgető vagy fenyegető hangnemet használ. Ha egy ügyfél mégis megadta bizalmas azonosítóit, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának és a rendőrségnek.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére Varga Mihály jegybankelnök idén júniusban jelentette be az MNB öt intézkedését az online bűnőzök ellen. Ezek egy része, így a Központi Visszaélésszűrő Rendszer már el is indult és védi az ügyfeleket. A jegybank emellett számos állami intézménnyel és a pénzpiac szereplőivel KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytat, továbbá elemzi a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank.