Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.47
bux:
144040.24
2026. november 18. szerda Jenő
Pigniczky Réka filmrendezõ, az 56/70: 1956 filmre írva filmfesztivál igazgatója (j) az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára szervezett fõvárosi megemlékezésekrõl tartott sajtótájékoztatón a Corvin moziban 2026. október 15-én. Mellette Karácsony Gergely, fõpolgármester és Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Centre igazgatója.
Nyitókép: MTI/Kovács Márton

Október 23. – Karácsony Gergely egy nagy közös nemzeti megemlékezést tervez

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója legyen „egy nagy közös” nemzeti ünnep – jelentette ki a főpolgármester csütörtökön Budapesten, a fővárosi önkormányzat és partnerei által szervezett ünnepi programokat beharangozó sajtótájékoztatón.

Karácsony Gergely azt mondta: Budapest a nemzet fővárosa, az '56-os forradalom nem egyedüli, de mégiscsak nagyon fontos helyszíne, és a város nagyon fontosnak érzi, hogy méltóképpen megemlékezzen 1956. október 23-áról.

Az idei megemlékezés legyen méltó a 70. évfordulóhoz, és „térjünk vissza '56 eredeti hagyományaihoz, hogy ez egy pártpolitikai árnyéktól, aktuálpolitikai interpretációtól független nagy közös együttlét legyen a budapestiek és az egész nemzet számára” – fogalmazott.

Az évforduló alkalmából szervezett számos program közül a „legnagyobb közösségi élményt” jelentő eseményként harangozta be a főpolgármester, hogy az átmenetileg „Csizma térré” alakuló Városháza parkban október 23-án, 24-én és 25-én esténként, fényfestéssel és ahhoz kapcsolódó hanghatásokkal megidézik a Sztálin-szobor ledöntésének hangulatát.

Véleménye szerint, ha azt keressük, hogy melyik volt az az esemény, amely leginkább összesűrítette a nemzet akaratát 1956. október 23-án, az egész biztosan a Sztálin-szobor ledöntése volt. A Városháza parkban október 23-án a szobordöntés 21 óra 37 perckor lesz, arra emlékezve, hogy a budapesti Sztálin-szobor, hetven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án ebben az időpontban dőlt le – mondta Karácsony Gergely.

Közölte azt is, az ünnep idején minden budapesti hidat az '56-os lyukas zászlóval lobogózzák fel.

Az 56-os lyukas zászló azért is nagyon fontos szimbólum, mert pontosan tudjuk mindannyian, hogy a zászlón lévő lyuk az nem egy vákuum. Az nem valaminek a hiánya, hanem annak a kimondása, hogy egy nemzet akkor lehet szabad és erős, hogyha soha senki nem akarja megmondani azt, hogy hogyan kell szeretni a hazát – fogalmazott Karácsony Gergely.

Hozzátette: az '56-os zászlón a lyukat mindenki maga tölti ki azzal, amit hozzá akar adni a nemzethez.

A főpolgármester felhívta arra is a figyelmet, hogy az '56-os forradalom nemcsak a felszabadultságról és a szabadság élményéről szólt, hanem a fájdalomról. A forradalom idején nagyon sok ember meghalt, olyanok is, akik egyszerűen lementek egy kenyérért a boltba és sortűz áldozataivá váltak. Budapest tele volt tömegsírokkal az '56-os forradalom idején, és hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni – mondta.

Karácsony Gergely kiemelte: „a sebek akkor gyógyulnak be, ha tudjuk, hogy hol vannak”.

Ezért egykori tömegsírokat három helyszínen emlékpontokkal, sztélékkel jelölnek majd meg és fotókon bemutatják azt a borzalmat, amit akkor a városlakóknak át kellett élniük – mondta.

Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Centre for Everyday Photography igazgatója arról beszélt, hogy intézményük a Fortepannal közösen készült az évfordulóra. A IX. kerületi Markusovszky téren, az V. kerületben, a Ferenciek terén és a VIII. kerületi Rákóczi téren felállítandó sztéléken helyezik majd el az említett fényképeket.

A sztéléken annyi lesz olvasható, hogy 1956-ban esetenként Budapest közterein temették el a forradalom áldozatait, és a holttesteket a hatóságok 1957-ben titokban exhumálták – mondta.

Szilágyi Róza Tekla beszámolt arról is, hogy egy plakátkampány részeként hetven helyszínen helyeznek ki a közönség által ritkán látott fotográfiákat. A Corvin-negyed villamosmegállóiban már ki is kerültek az első plakátok – közölte.

Pigniczky Réka dokumentumfilm-rendező, az 56/70: 1956 filmre írva filmfesztivál igazgatója elmondta: a háromnapos, mintegy harminc filmet bemutató fesztivált a Corvin Moziban tartják, az első, zártkörű vetítést csütörtök este tartják, majd ezt követően minden rendezvény nyilvános lesz. A moziban beszélgetést is szerveznek történészek, rendezők, színészek és producerek részvételével. Továbbá lesz fotókiállítás is – közölte.

Pigniczky Réka elmondta, a filmekre egységesen 1956 forintért váltható belépő.

A fesztivállal szeretnék a fiatalok megszólítani, és rámutatni arra: "1956 minden magyaré" – hangsúlyozta.

Beke Károly, a Budapesti Művelődési Központ osztályvezetője elmondta: az ünnepi hosszú hétvégére, és azt követően, egészen november 18-ig nagyon sokszínű együttműködésben és partnerségben megvalósuló programsorozattal készül a főváros.

Néhány programot kiemelve szólt arról, hogy a Kiscelli Múzeumban már október 6-án megnyílt az a kiállítás, amely nemzetközi nézőponton keresztül mutatja be a forradalom előzményeit és eseményeit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 26 helyszínen több mint 30 rendezvénnyel várja majd az érdeklődőket.

Október 23-án 10 órától este 6-ig az V. kerületi Deák Ferenc téren A szabadságvágy villamosa című színielőadással várnak mindenkit. November 2-tól 4-ig különleges lézer- és fényinstallációval emlékeznek a forradalom halottaira a Városháza passzázson.

A programsorozatot Budapest Főváros Levéltára zárja november 18-án tudományos konferenciával – közölte Beke Károly.

Részletes program a budapest.hu/1956 oldalon érhető el.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×