Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
police car on the street close up
Nyitókép: Fedorovekb/Getty Images

Elfogták az M3-as rémét – aljas módon támadott

Autópályákon szedte áldozatait egy 53 éves koszovói férfi. A Pest vármegyei rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki.

A gyanú szerint az 53 éves Fatmir S. 2024. október 13-án reggel vette észre az M3-as autópálya gödöllői szakaszán, hogy egy autó félrehúzódott a leállósávba. A férfi megállt, és odament az ukrán rendszámú kocsihoz. Defektre hivatkozott, és elterelte a figyelmüket: a jármű hátsó részéhez csalta a későbbi sértetteket. Addig a társa meglovasította az ülésen hagyott táskát a benne lévő pénzzel és iratokkal együtt, ezzel több mint 3,5 millió forint kárt okozva – írja a police.hu.

Fatmir S. leeresztette a kocsi kerekét, így a sértetteknek esélyük sem volt utánuk hajtani, de a járművükben lévő kamera felvétel alapján a nyomozók el tudtak indulni. Hónapokon keresztül göngyölítették fel a szálakat. Az adatok elemzése során kiderült, hogy a fővárosban és az M35-ös sztrádán, valamint Hajdúböszörmény térségében is követtek el hasonló bűncselekményeket. A nyomozók alapos munkával azonosították a tetteseket, de mivel nem ismerték a tartózkodási helyüket, elrendelték körözésüket.

Fatmir S.-t Ausztriában fogták el, a Pest vármegyei nyomozók szeptember 5-én vették át osztrák kollégáiktól. Gyanúsítottként hallgatták ki, a bíróság pedig lakhelyelhagyásai tilalmat rendelt el vele szemben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×