Ezzel párhuzamosan viszont megemelkedett a szervezeten kívüli bűnelkövetők száma. A rendőrségi nyilvántartásokban a tavalyi év végén 18,8 ezer jakuza szerepelt. Számuk most először csökkent 20 ezer alá a nyilvántartás 1958-as kezdete óta.

A hierarchikus struktúrába szerveződő és szigorú magatartási kódexet követő jakuzák számbeli csökkenése mellett azonban a jelek szerint növekszik az anonimitásra törekvő, az alvilág és a legalitás határán egyensúlyozó bűnelkövetők, az úgynevezett tokuryuk száma,

akik nem feltétlenül Japánra korlátozzák a tevékenységüket.

A rendőrség az "anonim" és az "illékony" írásjegyekből állította össze a "tokuryu" kifejezést a jellemzően "részmunkaidős" illegális tevékenységet folytató "kvázi bűnözők" besorolására. Tavaly 10 105 ilyen jellegű, "nyereségvágyból elkövetett" bűncselekmény miatt indítottak nyomozást. Ebből 3925 olyan személy ellen, akiket a közösségi médián keresztül toboroztak gyors meggazdagodást ígérő úgynevezett "sötét mellékfoglalkozás" tevékenységre.

A rendőrség egyre nagyobb figyelmet szentel a tokuryu-bűncselekményeknek, mivel 2024-ben már 200 milliárd jen (990 milliárd forint) becsült kárértéket okoztak befektetési és szerelmi csalásokkal, de már erőszakos bűncselekmények, rablások is előfordultak Tokióban és környéként.

A már elfogott 5203 elkövető közül a legtöbben, 2655-en csalás vádjával kerültek őrizetbe,

991-en lopás miatt, kábítószerrel való visszaélés miatt 917-en, rablás miatt 348-an, valamint a "felnőtt szórakoztatásról szóló törvény megsértése" miatt 292-en. Az említett öt kategórián kívül 4902-en követtek el olyan bűncselekményeket, mint bankszámlák eladása tiltott tranzakciókhoz és pénzmosás. Közülük 633-an szervezőként, koordinátorként működtek, ők vélhetően inkább középszintű ügynökök, mint felső vezetők, ami arra utal, hogy az ilyen szerveződések felső szintjei továbbra is elérhetetlenek.

A rendőrség szerint a jakuzák esetenként már maguk is részesedtek a tokuryu-bűncselekmények hasznából azáltal, hogy védelmükbe veszik az elkövetőket.