Az adóhatóság szerint az áfabevallás már elsőre kockázatosnak tűnt. A NAV munkatársai elemezték az online adatforrásokból érkezett információkat, és kiderült, hogy a visszaigénylés alapjául szolgáló, reklámügynöki szolgáltatásról szóló számlákat szintén egy frissen alakult társaság bocsátotta ki. Ezt a céget ugyanaz a személy ugyanazon a napon alapította, mint a visszaigénylő, debreceni társaságot.

A kapcsolt vállalkozásoknál elrendelt ellenőrzésekből kiderült, hogy az összesen több mint négymilliárd forint értékű szolgáltatás áfáját - amit az adózó visszaigényelt - a számlakibocsátó nem fizette be a költségvetésbe.

A négymilliárdos szolgáltatás egyébként húsz, 3-3 perces, összesen néhány százezer forintot érő videó megvételében merült ki.

Az üzlet pénzügyi fedezetének meglétét ukrán lakcímű személyekkel kötött, tízmilliárd forintot meghaladó, készpénzben teljesített kölcsönszerződéssel igazolták. A vizsgált társaság képviselője azt állította, hogy a kölcsönszerződések, átvételi bizonylatok Magyarországon készültek, a revizorok azonban megállapították, hogy az állítólagos kölcsönadók nem jártak itt, az említett összegek nem cseréltek gazdát.

A feltárt tények bizonyították, hogy a társaságok valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, létrehozásuk célja kizárólag a gyors pénzszerzés volt.

A visszaigényelt több mint egymilliárd forintot a NAV nem utalta ki, az adóhivatal 200 százalékos adóbírságot szabott ki és büntetőfeljelentést kezdeményezett.