Több mint 16 milliárd forint a tétje a Quaestor-csoport botrányával kapcsolatos polgári jogi pernek, amelyben tegnap folytatták a bizonyítási eljárást a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt.

A felperes Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. állítása szerint 2015-ben a cégcsoport fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az alperes vezető tisztségviselői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel a hitelezők követeléseinek kielégítését több mint 16 milliárd forinttal meghiúsította.

A felperes keresetlevelében a fentiek megállapítása iránt terjesztett elő keresetet a cégcsoport egykori első számú vezetőjével szemben, egyúttal kérte kötelezni az alperest több mint 16 milliárd forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására.

A botrány 2015 márciusában robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank pénzpiaci felügyeleti ellenőrzése megállapította többek között, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárd forintos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolják.

Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy az ügyben a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabájt mennyiségű adatot tesznek ki. A büntetőper január végén folytatódik.

A büntető- és a polgári per mellett további büntetőügyek is folynak a Quaestor-cégcsoport tevékenysége kapcsán. Az alapügyhöz kapcsolódóan vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda az alapbűncselekménytől elkülönített, de az abból származó pénzösszegek azonosítását szolgáló pénzmosást, amelynek egyelőre nincs gyanúsítottja.

A hatóságok külön eljárásban vizsgálják a cégcsoport alapkezelőjét érintő sikkasztási ügyet, a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban pedig Tarsoly Csabát bűnsegédként gyanúsítják. Ugyanakkor már vádat emeltek ellene és strómanja ellen. A botrány kirobbanását követően Tarsoly átíratta a cégcsoport egyes elemeit Orgovány Bélára.