eur:
407.01
usd:
379.78
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor

Újabb részletek a berlini merénylet gyanúsítottjáról

A nyomozás eddigi adatai szerint a hétfői berlini merénylet tunéziai származású gyanúsítottja, Anis Amri vezette azt a kamiont, amellyel a tömegbe hajtottak egy karácsonyi vásárban, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene - jelentette be csütörtökön a német szövetségi legfőbb ügyészség szóvivője.

A kamion vezetőoldali ajtaján és B-oszlopán rögzített ujjlenyomatok, valamint a nyomozás egyéb eddigi megállapításai mind arra utalnak, hogy Anis Amri vezette a járművet - emelte ki Frauke Köhler a legfőbb ügyészség karlsruhei központjában tett sajtónyilatkozatában.

A hatóságok csütörtökön házkutatást tartottak több észak-rajna-vesztfáliai és berlini helyszínen, ahol a gyanúsított korábban megfordulhatott, és egy értesülés alapján Heilbronnban átkutattak egy távolsági buszt. Nem vettek őrizetbe senkit egyik helyszínen sem - tette hozzá.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a nyomozás érdekei miatt nem kommentálhatja a rendőri intézkedésekről megjelent sajtóhíreket, és nem válaszolhat kérdésekre.

Csütörtökön számos razziáról jelentek meg beszámolók, például az észak-rajna-vesztfáliai Dortmunból, ahol a német sajtó szerint két helyen tartottak házkutatást és négy embert előállítottak, és Emmerichből, ahol átkutatták azt a menekültszállást, ahol Anis Amrit elhelyezték, amikor tavaly nyáron menedékkérőként Németországba érkezett. Emmerichben másodszor tartottak razziát a merénylet óta. A Bild című lap értesülése szerint az magyarázhatja az újabb rendőri műveletet, hogy egy emmerichi internetkávézóból szerdán beléptek a gyanúsított e-mail fiókjába és az egyik közösségi portálon létesített profiljába, amelyet aztán töröltek is.

A beszámolók szerint Berlinben csütörtökre virradó éjjel négy helyszínen tartottak házkutatást, nap közben pedig egy muszlim vallási egyesület épületében, amelyet a tartományi alkotmányvédelmi hivatal a szalafista - szélsőséges iszlamista - csoportok egyik központjaként tart számon.

Anis Amri hátteréről, eddigi életéről is csak a német és a nemzetközi sajtó alapján lehet részletesebb képet alkotni. A hivatalos adatok szerint tavaly júniusban érkezett az országba, menedékjogi kérelmét az idén júniusban elutasították, de nem tudták hazatoloncolni, mert a tunéziai hatóságok vitatták, hogy az észak-afrikai ország állampolgára. Új útlevele a merénylet után két nappal, szerdán érkezett meg, amikor már körözés alatt álló gyanúsított volt. Hivatalos forrásból azt lehet még tudni a 24 éves férfiről, hogy több személyazonosságot használt, a közveszélyes, szélsőséges iszlamisták között tartották számon és állam elleni súlyos bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytattak ellene.

Nem hivatalosan úgy tudni, hogy 2011-ben Olaszországba menekült hazájából, mert rablás miatt elítélték volna, majd néhány hónap és több súlyos bűncselekmény után négy évre a szicíliai Palermo börtönébe került. Valószínűleg a börtönben radikalizálódott. Szabadulása után, 2015 májusában az olasz hatóságok kiutasították.

Egy hónap múlva már Németországban volt, kapcsolatba került egy észak-rajna-vesztfáliai szalafista hálózattal, pokolgépek készítésének módját tanulmányozta az interneten, közvetlen kapcsolatban állt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettel és öngyilkos merénylőnek is ajánlkozott. Az idén februártól főleg Berlinben tartózkodott, és a hatóságok márciustól megfigyelés alatt tartották, de mindössze annyi derült ki róla, hogy kisstílű drogdílerként tevékenykedik a német főváros egyik legfőbb kábítószer-árusító központjaként számon tartott parkban. Az állam elleni bűncselekmény előkészítésének gyanúját nem sikerült alátámasztani, így megfigyelését szeptemberben leállították.

A gyanúsított - akinek kézre kerítésére 100 ezer eurós nyomravezetői díjat tűztek ki - októberben eltűnt a hatóságok elől, és ugyan a tartományi és szövetségi hatóságok közös terrorelhárító központja (GTAZ) még novemberben is foglalkozott vele az Iszlám Állam terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra utaló jelek miatt, nem tudták megállapítani, hogy hol tartózkodik.

A csütörtökön összesített adatok szerint a merénylet következtében 56 ember sebesült meg. Harmincat időközben hazaengedtek, tizennégy embert könnyebb vagy közepes fokú sérülésekkel ápolnak, további tizenkét sebesült súlyos állapotban van. A halálos áldozatok száma nem változott, a kamionos támadásban 12 ember vesztette életét, köztük a kamion eredeti, lengyel sofőrje, akit a nyomozás eddigi adatai szerint Anis Amri lelőtt. Az elgázolt 11 halálos áldozat közül hatan német állampolgárok, és van köztük egy-egy izraeli és olasz állampolgár. Három halálos áldozat állampolgárságáról három nappal a merénylet után még nem adtak tájékoztatást a hatóságok.

Angela Merkel kancellár egy csütörtöki nyilatkozatában kiemelte, régóta tudható, hogy Németország is az iszlamista terror célkeresztjében van, de természetesen egészen más, amikor megtörténik a támadás. Az áldozatoknak, sebesülteknek és hozzátartóiknak "tartozunk azzal, hogy a lehető legjobban végezzük a munkánkat". A hatóságok így is tesznek, együttműködésük nemzetközi szinten is zökkenőmentes, és remélhetőleg hamarosan kézre kerítik a gyanúsítottat - mondta a német kancellár.

A kiválóan dolgozó biztonsági szervek mellett "a demokrácia és a jogállamiság is a mi oldalunkon van", így Németország kiállja a próbát és megőrzi "a szabad, nyitott életet és a társadalom jó együttélését" - mondta Angela Merkel.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×