A Székesfehérvári Törvényszék szerdán helybenhagyta a Székesfehérvári Járásbíróság elsőfokú ítéletét, és bűncselekmény hiányában felmentette R. Gy.-t a sikkasztás, az ügyvédi visszaélés és a hamis tanúzásra felhívás vádja alól is - tájékoztatta közleményben az MTI-t a törvényszék.

A járásbíróság tavaly december 4-ei ítélete ellen az ügyész fellebbezett bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért.

Emlékeztettek: a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az ügyvéd 2012 tavaszán felajánlotta két korábbi ügyfelének, hogy alacsony áron ingatlanhoz tudja juttatni őket, de fizetőképességük alátámasztására egy nagyobb összeget letétbe kell helyezniük nála. A letétként átvett 60 millió forinttal a vádlott sajátjaként rendelkezett - állította az ügyészség. A vád szerint 2013-ban a vádlott arra kérte az egyik sértettet, hogy az ellene indult büntetőügyben és az ügyvédi kamara előtt folyó fegyelmi eljárásban mondja azt, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. A kérésnek a sértett nem tett eleget.

A törvényszék azonban a járásbíróság indokolásával értett egyet abban, hogy a vádlottnak a sértettek nem letéti megbízás, hanem kölcsön jogcímén adtak át összesen nem több mint 51 millió forintot, igen magas kamatra. A vádlott e jogügyletben adósként, a sértettek pedig hitelezőként léptek fel. Megállapították, hogy nem ügyfél-ügyvéd közti jogviszony volt szó, mivel a letéti megbízás színlelt ügylet volt. Így a vádlott nem szegte meg az ügyvédi törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a letétkezeléssel kapcsolatos előírásokat. A kölcsönnel jogosult volt sajátjaként rendelkezni, jogtalan hátrányt a sértetteknek nem okozott.

A vádlott 2013. február hónapban többször beszélt telefonon az egyik sértettel, de nem hamis tanúvallomásra kérte, hanem arra, hogy a valóságnak megfelelően azt közölje, nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki, ennek azonban a sértett nem tett eleget - áll a törvényszék indoklásában.