A felülvizsgálati eljárásban a Kúria öt károsult ügyében hirdetett határozatot, ugyanakkor a felperesi képviselők szerint ez a végzés iránymutató lehet a többi - összesen kilenc - alperes ügyében, valamint a konkrét baleseten túlmutatóan akár más, hasonló ügyekben is. A mostani döntés nem konkrét kártérítési összegekről szól, hanem lényegében a követelések jogalapját teremtette meg, az a későbbiekben már nem tehető vitássá.

A Kúria azt közölte, hogy a felpereseket ért kár összegének tekintetében a korábban eljáró elsőfokú bíróság folytatja le az eljárást.

Egy másik, az egyiptomi buszbaleset miatt indított kártérítési ügyben - amelyben a másodfokon eljáró bíróság az utazási irodának adott igazat - a Kúria szerdán a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és határozathozatalra utasította. A Kúria itt eljárási szabálysértésekre hivatkozott; álláspontja szerint a fellebbezést nem teljes mértékben bírálta el a másodfokú bíróság.

2011 novemberében felborult egy autóbusz, amely magyar turistákat szállított a hurghadai szállodától a repülőtérre. A balesetben 11-en meghaltak, 29-en pedig megsérültek.

Az egyiptomi buszbaleset ügyében egymással párhuzamosan több kártérítési per is folyik, ezekben egymással ellentétes - tehát az iroda felelősségét megállapító és elutasító - határozatok is születtek. A felperesi képviselők szerint ezért is van jelentősége a mostani határozatnak, mert az, ha nem is teremt precedenst, de iránymutató lehet a többi ügyben.

A határozathozatal után Zamecsnik Tamás ügyvéd az alperes képviseletében azt mondta, a döntéssel nem értenek egyet, de elfogadják és "eszerint mennek tovább". A kártérítés jár a károsultaknak, az összegszerűség a kérdés - utalt a kúriai határozat lényegére az ügyvéd.

Ikanov Gábor és Szentkláray Bence a felperesek képviseletében arról beszélt, örülnek mindkét kúriai határozatnak, mert ennek alapján a sérültek és az elhunytak hozzátartozói később elégtételt kaphatnak az őket ért "borzasztó mértékű károkért".

Ikanov Gábor a felperesek igényeire vonatkozó kérdésekre azt mondta, álláspontjuk szerint kártérítési járadékot kell, hogy fizessen az utazási iroda, ez mind a kilenc igénylő esetében havi több millió forintot jelenthet. Szerinte összességében több száz millió forintos kárról lehet beszélni. Úgy fogalmazott, a baleset következményeit számszerűsíteni lehetetlen ugyan, de mégis szükséges, hogy a súlyosan megsérültek vagy az elhunytak hozzátartozói, így például az árván maradt kiskorúak emberhez méltó életet tudjanak élni.

Arról beszélt, a kúriai határozat a konkrét ügyön túlmutat, amikor megállapítja, hogy az utazásszervezőknek felelősséget kell vállalniuk a balesetekből eredő károkért, és annak mértékét az utazási szerződésekben nem lehet korlátozni, azt meg kell téríteniük.

Kitért arra is, hogy a kárrendezési eljárás során az egyiptomiaknak is fizettek a baleset sérültjeinek, az áldozatok hozzátartozóinak, de szerinte a kifizetett összegek nem elégségesek.

Szentkláray Bence példaként említette, hogy van, aki a balesetben a karját, van, aki a látását veszítette el.

Ikanov Gábor erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétévente cserélendő protézisre sem elegendő az eddig kapott kártérítés.

Jelezte, biztosak abban, hogy az alperes cég ki tudja majd fizetni a bíróságok által megítélendő járadékokat.