Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Szabadlábra kerülhet Charles Manson egyik követője

Negyven évi börtön után szabadon bocsáthatják Kaliforniában Leslie Van Houtent, aki a hírhedt amerikai bűnöző, Charles Manson követőjeként brutális gyilkosság társtettese volt.

Leslie Van Houten most hatvanhat éves nő, aki évtizedekkel ezelőtt Charles Manson követőjeként vált híressé, s egy 1969-ben, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre. Ő és társai Leno LaBianca kaliforniai kisboltost és feleségét, Rosemaryt gyilkolták meg.

A feltételes szabadlábra helyezést vizsgáló illetékes jogi-bírói fórum azonban most azt javasolja: mivel a börtönben az elmúlt évtizedekben mindig mintaszerűen viselkedett, Van Houten megérdemli, hogy szabadon bocsássák.

A gyilkosságot 1969 nyarán követték el, alig pár nappal azután, hogy Charles Manson és tettestársai Roman Polanski filmrendező Los Angeles-i villájában vérfürdőt rendeztek, s másokkal együtt lemészárolták a művész várandós feleségét, Sharon Tate színésznőt is. A LaBianca-házaspár legyilkolásában Manson ugyan nem vett részt tevőlegesen, de jelen volt és ő "irányította" a gyilkosokat. Akik először a férjet ölték meg, majd a hálószobába cipelt asszonyt.

Leslie Van Houten szorította Rosemary LaBianca fejére a párnát, miközben egyik tettestársa megkéselte az áldozatot. Majd a halott asszonyba Van Houten még - saját bevallása szerint - vagy tizenhatszor belevágta a kést. A gyilkosság után a halott La Bianca mellkasának bőrére rávésték a "háború" szót.

Börtönbüntetése éveiben Van Houten főiskolai végzettséget szerzett, és a börtönben csoportfoglalkozásokat vezet. Viselkedése állítólag példás, s ügyvédje, Rich Pfeiffer azzal érvel: mindezek ismeretében nyilvánvaló, hogy már nem jelent veszélyt a társadalomra.

Van Houtennak korábban tizenkilenc akalommal utasították el a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó kérvényét. Ezúttal ez nem történt meg, de a végő döntést Jerry Brown, Kalifornia kormányzója mondja ki majd.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×