A tábla szerint a vádlott csupán közveszéllyel fenyegetést követett el, ami jóval enyhébb minősítésű bűncselekmény, mint az emberölés előkészülete.

A most 27 éves S. Ábel a vád szerint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen több diáktársának megölésére készült 2006 és 2010 között. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli emberölés előkészülete, garázdaság és súlyos testi sértés miatt tavaly ítélte nem jogerősen két és fél év szabadságvesztésre. Ez ellen az ügyész súlyosításért, a védő felmentésért fellebbezett.

A vádban még 22 rendbeli emberölés előkészülete szerepelt. A bűnüldöző hatóságok szerint a kiemelkedő intellektuális képességű fiatal joghallgató évekkel ezelőtti finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások hatására részletes tervet dolgozott ki. Belépett egy sportlövész-egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt, és már arra készült, hogy az egyik nagy bevásárlóközpontban lelő legalább huszonkét embert. Azért éppen ennyit, hogy minden egyes addigi életévéért egy-egy ember életével álljon bosszút - írták a vádiratban.

S. Ábel egyik egyetemi csoporttársnőjét 2010 februárjában megrémítette a vele folytatott telefonbeszélgetés, ezért egy diáktársával megnézte a blogját, és abból, valamint korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat. A vádlott a rendőrségen kezdetben részletesen beszélt a tervezett cselekményekről, később azonban már tagadta bűnösségét. A védelem szerint a nyomozás elején ügyvéd nélkül rögzített vallomás nem használható fel bizonyítékként.

S. Ábelt az emberölés előkészülete mellett súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel és garázdasággal is vádolta az ügyészség. A vád szerint ugyanis évekkel ezelőtt belerúgott a nagymamájába, egyszer pedig gázpisztolyával kilőtt lakásuk ajtaján a lépcsőházba.

Szerdán a másodfokú eljárásban az ügyész az első fokon megítélt kétrendbeli emberölés előkészülete mellett további húsz rendbeli cselekményben való elmarasztalást és ennek megfelelően lényeges súlyosítást indítványozott, az ügyvéd viszont felmentést vagy új elsőfokú eljárást kért.

A vádlott jogi hivatkozással teli felszólalásában a bűnüldöző hatóságok eljárását kritizálta, az utolsó szó jogán pedig annyit mondott: "máig nem fér a fejembe, hogy bűnös lennék".

A másodfokú bíróság alapjaiban változtatta meg az élet elleni cselekmény és a garázdaság minősítését, és mindezt a jóval enyhébben büntetendő közveszéllyel fenyegetésként értékelte. Nehrer Péter tanácselnök szóbeli indoklásában kitért arra is, hogy S. Ábel beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott, ami szintén indokolttá teszi a büntetés enyhítését.

Az indoklásban elhangzott, hogy az elkövető narcisztikus, infantilis, szerepelni vágyó személyiség, aki úgy érezte, nem kapja meg a megfelelő figyelmet, ezért híresztelte magáról szóban és az interneten, illetve e-mailben is, hogy "nagy tettre készül, őt komolyan kell venni", ilyen butaságokat azonban naponta lehet olvasni.

A bíró azt mondta: az eljárás hátterében az is meghúzódhat, hogy a magyarok próbálnak "szert tenni" egy tömeggyilkosságra készülő elkövetőre, abból a megfontolásból, hogy "mi sem vagyunk alábbvalóak", mint más nemzetek, ahol ilyen cselekmények történnek, és ebben a média is közreműködik. Sajnálatos, ha a bűnüldöző hatóságok és a bíróság partner mindebben - tette hozzá.

Felidézte, hogy a Rákosi-rendszer idején voltak olyan esetek, amikor valakit azért ítéltek el sok évre, amit gondolt vagy leírt. Ma ez ugyanolyan abszurd lenne, mintha emberölésért vonnának felelősségre egy apát, aki "agyonütlek fiam!" felkiáltással ütésre emeli a kezét. S. Ábel esetében komolynak, konkrétnak és közvetlennek csupán a közveszéllyel fenyegetés tekinthető, az emberölés előkészülete nem - mondta.

A nagymama sérelmére évekkel korábban elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy az elkövető megbánta tettét, a sértett pedig megbocsátott neki.

A bíróság jelentősen mérsékelte a bűnügyi költséget, kimondta, hogy az 50 nap szellemi munkakörben letöltendő közérdekű munkát S. Ábel évekig tartó előzetes letartóztatásával és házi őrizetével letöltöttnek kell tekinteni, mi több, még neki jár kártérítés.

Futó Barnabás, S. Ábel védője az ítélethirdetés után azt emelte ki, hogy a tábla korrekt döntése "helyre tette" az ügyet. Álláspontja szerint nem kellett volna egy kis súlyú vétség miatt védencét meghurcolni. Hozzátette: az ártatlanság vélelme azt is jelenti, hogy nyomozati információk alapján nem lehet a széles nyilvánosság előtt stigmatizálni, veszélyes bűnözőnek kikiáltani egy embert, hiszen ezzel tönkretehetik az életét.

S. Ábel ellen folyamatban van egy másik büntetőeljárás, amelyben bűnismétlés veszélye miatt előzetes letartóztatásban van több mint egy éve. Abban az ügyben nyáron kezdődött el az elsőfokú büntetőper. A vád szerint 2013 augusztusában Budapesten egy gyorsbüfében több lövést adott le a mennyezetre. Személyi sérülés nem történt. S. Ábelt néhány óra múlva a tetthelytől nem messze, egy egészségügyi intézmény bejáratánál fogták el.