A Gyilkos (The Killer) fedőnevű férfi, akit a lap három forrásra hivatkozva Cs. Józsefként azonosított be, tavaly júniusban már úton volt Kanada felé, de a határőrizet tudomást szerzett a tervről, ezért a férfi nem jutott be az észak-amerikai országba.

Azt a Hamilton Spectatornak nem sikerült kiderítenie, hogy a bérgyilkost útjának melyik szakaszán tartóztatták fel, de úgy értesült, hogy a férfi jelenleg feltehetően Magyarországon tartózkodik.

Cs. József ellen Kanadában nem emeltek vádat. A lapnak nyilatkozó hivatalos személyek szerint nem világos, hogy a gyilkosságokat ki rendelte meg, de a kanadai hatóságok komolyan vették a fenyegetést. Joy Smith kanadai konzervatív képviselőnő, aki az embercsempészés miatt kiszabható büntetés megszigorításának kezdeményezője volt, a lapnak megerősítette a bérgyilkosság megakadályozásának tényét, de részletekbe nem bocsátkozott.

Toni Skarica helyettes koronaügyész, aki rajta volt a meggyilkolandók állítólagos listáján, kijelentette, hogy Smith által a rendelkezésére bocsátott értesülés "megmentette az életét". A lap úgy tudja, hogy az erőszakosságáról hírhedt magyar bűnözőnek tavaly nyáron Anglián keresztül kellett volna Torontóba repülnie. Értesülések szerint Cs. Józsefet azelőtt bízták meg a gyilkosságokkal, hogy az embercsempész banda tagjai elismerték bűnösségüket.

A Hamilton Spectator által szerdán közölt adatok szerint a 19 embert Kanadába csábító, majd ott ingyen dolgoztató magyar roma család nyolc tagja bűnösnek vallotta magát embercsempészésben, további négyen pedig egyéb bűncselekményeket ismertek el. A banda fejét, a 49 éves Dömötör Ferencet kedden 9 évi szabadságvesztésre ítélték, amelyből a beismerő vallomása és az előzetes letartóztatásban eltöltött idő miatt már csak négy és fél évet kell leülnie.

Ilyen súlyos büntetést embercsempészés miatt még nem szabtak ki Kanadában. A szabadságvesztés letöltése után a banda tagjait kitoloncolják az országból.

A kanadai rendőrség 2009 decemberében indított nyomozást az Ontario tartománybeli Hamiltonban működő embercsempészek ügyében, OPAPA-projekt fedőnéven. A hatóságok a 2010-ben megtörtént vádemeléskor "modernkori rabszolgatartásként" jellemezték az ügyet. Az áldozatait a saját stukkóvállalkozásában dolgoztató Dömötör-klán annak köszönhetően bukott le, hogy az egyik kényszermunkás beszélni tudott a család egyik üzleti partnerével, aki feljelentést tett.

Az eljárás során az áldozatokat többször megfenyegették, hogy ne merjenek tanúskodni. A rendőrség és a szociális ellátó szervezetek gyakran váltott, biztonságos lakásokban bújtatták őket. Az áldozatok családtagjait Magyarországon is rettegésben tartották, ezért egy kanadai segélyszervezet az egyikük, M. Tamás családját az észak-amerikai országba szállíttatta.

A lap szerint Skarcia helyettes koronaügyész gyakran azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy a maguk részéről nem tesznek eleget a bűnbanda megfékezése érdekében. Ugyancsak bírálta az illetékes kanadai szerveket, amiért beengedték a csoport tagjait, holott egy ember kivételével mindannyian büntetett előéletűek voltak, vagy körözést adtak ki ellenük Magyarországon.