Infostart.hu
eur:
376.14
usd:
319.12
bux:
127182.65
2026. február 25. szerda Géza
Az izraeli média szakszervezet, a KAN felvételén Madonna amerikai énekesnő fellép a 64. Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének szünetében Tel-Avivban 2019. május 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Izraeli média szakszervezet/Orit Pnini

Micsoda veszteség az Eurovíziós Dalfesztivál kedvelőinek

Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró műsorszolgáltatói bejelentették, hogy nem vesznek részt a 2023-as Eurovíziós Dalfesztiválon a megemelt nevezési díj miatt.

A dalversenyt szervező Műsorszolgáltatók Európai Szövetsége csütörtökön hozta nyilvánosságra a verseny 37 résztvevőjének listáját. Azt nem közölték, hogy az egyes országok műsorszolgáltatói mennyit fizetnek a nevezésért. A BBC News beszámolója szerint azonban az összes résztvevő költsége általában mintegy ötmillió font (2,3 milliárd forint) körüli összegre rúg, a rendező országnak pedig további költségei is vannak.

Az előző dalfesztivált Ukrajna nyerte, Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró nem jutott tovább a verseny elődöntőjéből.

Az Ukrajnában dúló háború miatt a második helyezett Nagy-Britannia vette át a házigazda szerepét, és Liverpoolt választották a dalfesztivál megrendezésére részben azért, mert Ukrajnát állította a pályázata középpontjába.

Oroszország korábban a rendezvény jelentős finanszírozója volt, de az Ukrajna ellen indított háború miatt kizárták a dalfesztiválról. Emiatt azonban megnőttek a résztvevők költségei.

A szervezők a BBC News-nak hangsúlyozták, hogy az EBU megpróbálja a résztvevők költségeit megfizethető szinten tartani.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×