eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Az év első újszülöttje - az állatkertben

Egy zsiráfborjú a 2017-es esztendő első újszülöttje a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A jövevény január 1-én kora délután jött világra. Néhány nap múlva a nagyközönség is láthatja. Budapesten 1868 óta szaporodnak a zsiráfok, a mostani borjú már a 32. az itt született zsiráfborjak sorában.

Nem kellett sokáig várni az év első újszülöttjére a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Santana nevű nőstény zsiráf ugyanis már január elsején egy életerős borjúnak adott életet. Az újszülött kora délután jött a világra. Nem sokkal megszületése után – ahogyan ez a patásoknál szokásos – már megpróbált lábra állni, ez pár kisebb bucskázás után, egy óra elteltével sikerült is. Néhány perccel később már anyatejet is ivott, és azóta is rendesen fejlődik.

Az újszülöttet és az anyaállatot a gondozók egy külön istállóban, afféle szülőszobában különítették el, hiszen az állatoknak ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szükségük. Éppen ezért jelenleg még a közönség sem láthatja őket. Erre várhatóan néhány nap múlva kerülhet sor, és előreláthatólag a hónap közepén megkezdik az összeszoktatást a zsiráfcsapat többi tagjával is.

Santana, a sokszoros anya

Santana, az anyaállat a Fővárosi Állat- és Növénykert zsiráfcsapatának legidősebb tagja. 1996. július 22-én született a csehországi Liberec állatkertjében, tehát az idei évben fogja betölteni 21. életévét. Ez egyáltalán nem kevés ahhoz viszonyítva, hogy a vadonban élő zsiráfok nemigen élnek tovább 20-25 évnél, jóllehet az állatkerti egyedek körében ennél lényegesen hosszabb élettartam is előfordul. Santana 1997. június 12-én lett a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója. Meglehetősen tapasztalt anyának mondható: első borja, a 2001-ben született Samburu nevelésébe a gondozóknak is be kellett segíteniük ugyan, ám további négy borjat egymaga nevelt fel teljes sikerrel, s minden remény megvan arra, hogy a mostanival sem lesznek gondok.

Ferenc József ajándéka

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1868 óta foglalkoznak zsiráfok tartásával. Az első zsiráfot – akkori nevén „foltos nyakorjánt” – még Ferenc József ajándékozta, Erzsébet királyné közbenjárására. Az elmúlt közel másfél évszázadban – a mostani jövevénnyel együtt – összesen 32 egészséges zsiráfborjú született a magyar főváros állatkertjében. Jelenleg három felnőtt nőstény (Santana, Ingrid, Sandra), egy hím (Akin), két fiatal, a 2015-ös esztendőben született állat (Ikinya, Sisi), illetve a most született borjú, tehát összesen hét állat képviseli a zsiráfokat Budapesten.

Nem is egy faj

A zsiráfokat a legutóbbi időkig egy fajnak tekintették, amelyen belül azonban több, általában hét, nyolc vagy kilenc alfajt különböztettek meg a természettudósok. A legújabb, namíbiai, német és amerikai kutatóintézetek összefogásával végzett genetikai vizsgálatok tavaly közzétett eredményei alapján azonban felmerült, hogy a fejlődéstörténeti kapcsolatokat jobban kifejezné, ha a zsiráfokat négy különálló fajra osztanák fel, ezeken belül megkülönböztetve a további alfajokat. A budapesti zsiráfok vérvonala a Dél-Szudánban, Uganda északi, valamint Kenya nyugati részén élő típusra vezethető vissza, amelyet hagyományosan ugandai, vagy más néven Rothschild-zsiráfoknak (Giraffa camelopardalis rothschildi) neveznek. Az újabb felfogás szerint ezek az állatok az északi faj núbiai alfajához (Giraffa camelopardalis camelopardalis) tartoznak.

A zsiráfok vemhességi ideje általában 400 és 460 nap között szokott lenni. Az újszülöttek 170-180 cm magasak. A borjak 12-16 hónapos korukig vesznek magukhoz anyatejet, bár néhány hónaposan már megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, amelynek aránya ettől kezdve folyamatosan növekszik. A nőstények 5, a hímek 7 év elteltével érik el az ivarérettséget.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×