Stephanie Adams, a park programmenedzsere szerint az indián törzsek és nyolc állami hivatal képviselőinek megállapodása értelmében a bölények több mint 135 ezer hektár köztulajdonban lévő, a nemzeti parkkal szomszédos területen kóborolhatnak szabadon Montana államban.
Az elmúlt 16 évben több ezer bölény esett áldozatul annak a gyakorlatnak, amely a nemzeti park határán túl merészkedő állatok leölését írta elő. Mindez elsősorban a park közelében élő állattenyésztők miatt volt így, akik attól tartanak, hogy a bölények megfertőzik állataikat a teheneknél vetélést okozó brucellózissal.
Szakértők szerint noha a bölények között valóban előfordult a brucellózis, mindeddig egyetlen esetről sem tudni, amikor bölény fertőzött volna meg szarvasmarhát a betegséggel. A természetvédők korábban azt is felhozták a bölényirtás ellen, hogy akkor is végeztek a táplálék után kutató elkóborolt állatokkal, ha nem hordozták a betegséget.
A park teljes bölényállományának mérete továbbra sem haladhatja meg a 3000 egyedet. 2014-2015 telén például több mint 700 bölénnyel végeztek, hogy megfeleljenek a Montana állam képviselői és a nemzeti park által 2000-ben aláírt megállapodásban foglalt létszámkorlátnak. A leölt állatok húsát többnyire olyan indián törzseknek adták át, amelyek hagyományosan bölényfeldolgozásból éltek.
Egykor több millió bölény élt az észak-amerikai pusztákon, mígnem a túlvadászat majdnem a kihalás szélére sodorta az állatokat az 1900-as évek elején. A megmaradt példányok a Wyoming, Montana és Idaho területére is kiterjedő Yellowstone Nemzeti Parkban találtak menedéket. Mára az évente több millió látogatót vonzó park egyik legfőbb látványosságának számítanak az itt élő bölények.
A mostani megállapodás Steve Bullock montanai kormányzó decemberi javaslatát viszi tovább. A politikus akkor azt javasolta, hogy a bölények szabadon járhassanak Montana köztulajdonban lévő területein. A lépést akkor üdvözölték a természetvédők, ugyanakkor ellenkezésre talált az állattenyésztők részéről.