Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Lelőttek egy orángutánt egy állatkertben, mert szökni készült

Lelőttek egy orángutánt a duisburgi állatkertben, mert szökni készült, társát, akivel együtt menekült, sikerült elkábítani és visszavinni a karámjába.

A város közlése szerint az állat hétfő este szökött ki a területéről, mert az egyik reteszt rosszul zárták be. Az orángután épp a külső kerítésen mászott át, amikor felfedezték. Az intézmény szerint már nem volt lehetőség az állat elkábítására: félő volt ugyanis, hogy az altató túl lassan hat és a majom kijut az utcára, ahol emberi életeket veszélyeztet.

Az állat nem egyedül kísérelte meg a szökést. Egy másik orángután is el akart menekülni, őt azonban sikerült kábító lövedékkel leteríteni és visszavinni karámjába.

Helyi sajtójelentések szerint az akcióba a rendőrséget, a tűzoltókat és mentőket is bevonták. Az állatkert előtt fegyveres rendőrök álltak, bevetésükre azonban szerencsére nem volt szükség.

Az állatkert szerint a parkban tartózkodó vendégeket egyáltalán nem fenyegette veszély, őket még időben kikísérte a személyzet a területről - írja a Süddeutsche Zeitung című lap online kiadása.

A Német Állatvédelmi Szövetség élesen kritizálja az orángutánok állatkerti tartását. "Alapvetően már az kétségbe vonható, hogy az emberszabásúak egyáltalán tarthatók-e állatkertekben" - mutatott rá Marius Tünte szóvivő.

A bonyolult társas viszonyok kialakítására képes, fejlett mentális képességekkel rendelkező állatok számára a fogság nem megfelelő, gyakran neurózis és más betegségek alakulnak ki náluk. "Etikailag nem elfogadható, hogy közeli rokonainkat közszemlére tételük érdekében tárgyiasítjuk" - fejtette ki az állatvédő.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×