Új országimázs kialakítását tervezi és a szektor teljes támogatási rendszerét megújítaná a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary.

Mint Csendes Olivér elmondta, az utóbbi években viszonylag gyors növekedést tudott felmutatni a turizmus, és bemutatta azt, milyen fontos ágazata a magyar gazdaságnak. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás összességében a GDP 7 százalékát hozza, és ehhez kapcsolódik még 20 további ágazat, vagyis magas multiplikátor hatásal jelenik meg a turizmus a gazdaságban, együtt számolva 14 százalék fölötti súllyal van jelen a szektor.

A Magyar Turisztikai Ügynökség célja egy átfogó ágazati stratégia megvalósítása adatokra, kutatásokra, mérésekre alapozva, szabályozási kerettel – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, hozzátéve: a turizmus exportágazat is, az összesen 5100 milliárd költésből 3100 milliárd forint export, így a külkereskedelmi mérleghez a turizmus több mint 1700 milliárd forinttal járul hozzá.

Problémaként említette, hogy a turizmusirányítás az elmúlt években nagyon központosított volt.

„A régiókban nem alakultak ki – vagy csak nagyon kevés helyen – erős, önálló, a régió igényeit megfelelően képviselő és differenciált stratégiát megvalósító turisztikaitérség-vezetések vagy desztinációs menedzsment szervezetek. Ezeknek a felépítése is cél, és forrásokkal is el kell majd látni őket. Ez a forrásallokáció céljaim szerint szintén transzparens lesz, és bizonyos elveket követve történik majd” – jelentette ki.

Az MTÜ elnök-vezérigazgatója minőségbeli elmaradásokról is beszélt, illetve kiemelte, hogy míg uniós átlagban a vendégköltés 851 euró, addig Magyarországon ez 600 euró.

Csendes Olivér ismertette: az átfogó stratégiában 2036-ig terveznek. Eddig 11 beavatkozási területet azonosítottak, amelyben elkezdődött a munka. Ilyen többek között

• a teljes támogatási rendszer megújítása, egy átlátható, kutatáson alapuló rendszer kialakítása, ami mobilizálja a magántőkét, illetve
• ilyen az új országimázs kialakítása, a desztinációs struktúra megszüntetése is.
• A munkaerőhiány kezelése is feladat, oktatási-képzési együttműködésekkel.
• Felül kell vizsgálni a minősítési rendszert, hogy abba fenntarthatósági szempontok is bekerüljenek.

„Felül kell vizsgálni, hogy szeretnénk-e ide önkormányzati szerepvállalást, és ha igen, milyet. Ez milyen korlátokat hoz magával, vagy milyen forrásokat. Az idegenforgalmi adó felhasználása jelenleg az önkormányzatoknál van, de érdemes megnézni, hogy hol használják ezt fel a turizmusra és hol nem, és hogy esetleg miként lehetne őket arra is ösztönözni, hogy ez a pénz turisztikai célokra menjen. Akár állami központi pénzekkel is, például turisztikai fejlesztési hozzájárulásból eredő bevétellel” – fogalmazott.

Csendes Olivér kérdésre válaszolva elmondta: felülvizsgálják a korábbi MTÜ Kisfaludy-támogatásokat, több mint 3400 szerződést már átvilágítottak, de 2019-ig visszamenőleg 21 ezernél is több projekt van. Beszélt arról is, hogy nem tervezik a külképviseletek visszaállítását.

Horváth Zoltán, a Visit Hungary marketingkommunikációs területvezetője elmondta: az idei első nyolc hónapban mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma enyhe elmaradást mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez

a vendégszámban 0,9 százalék, vendégéjszakában eddig 1,4 százalékos mínuszt jelent, de ennek ellenére a szállás- és a vendéglátás-bevételek is növekedni tudtak.

Utóbbiak árbevételében jelentősebb, 8 százalékoos növekedés mutatkozik, a szálláshelyeken pedig az egy vendéglátó fajlagos költés összességében 3 százalékkal emelkedett.

Országosan kiegyenlített a külföldi és belföldi vendégéjszakák száma – jegyezte meg Horváth Zoltán, hozzátéve: a belföldi vendégéjszakaszám növekedést, a külföldi vendégeké 3 százalékos csökkenést mutat.

Budapesten realizálódik az év eddigi részében a vendégszám 36 százaléka, vagyis háromból több mint egy vendég a fővárost választja, vagy amiatt érkezik hazánkba. Budapesten nagyon jelentős, közel 90 százalékos a külföldi vendégéjszakák aránya. Itt kicsivel nagyobb az elmaradás a tavalyi évhez képest, mint az országos adatokban.

Vidéken stabilizálódott a vendégforgalom 0,4 százalékos csökkenéssel – tette hozzá a szakértő, aki elmondta: három tényező miatt indokolt óvatos alappályával számolni:

• az erős forint,
• a bizonytalan kereslet a geopolitikai kockázatok miatt,
• a kínálati korlátok.

Ugyanis a repülőtér kapacitása és a budapesti STR szabályozás szűkíti a kínálatot.

„Saját modellünkben ki tudtuk azt mutatni, hogy ez a 10 százalékos euróárfolyam-változás átlagosan közel 2 százalékponttal alacsonyabb belföldi vendégforgalom-változással mozgott együtt” – ismertette az adatokat.

A Visit Hungary az idei évre a vendégforgalomban 1 százalék körüli elmaradással számol.

A cikk Domanits András interjúi alapján készült.