Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes

Botrány a sztárépítész sajtótájékoztatóján

Kisebb botrányt kavart Frank Gehry világhírű amerikai-kanadai építész a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege-díj sajtótájékoztatóján, amelyen nemes egyszerűséggel a középső ujját mutatva válaszolt a munkásságát firtató egyik újságírói kérdésre.

A 85 éves tervezőtől azt kérdezték a pénteken Oviedóban átadott díj sajtótájékoztatóján, hogy terveit valóban pusztán a látvány határozza-e meg. Gehry azt mondta, hogy a mai világban felépülő épületek és a tervek 98 százaléka fabatkát sem ér - bár nem pont ezekkel a szavakkal.

Az alkotó később elnézést kért, és heves természetére, valamint az utazásból adódó fáradtságára hivatkozott.

A sajtótájékoztatón mindazonáltal pozitív gondolatok is elhangzottak tőle, emlékeztetett arra, hogy az általa tervezett bilbaói Guggenheim-múzeum milyen jó hatással volt a környékre. Az ott élő emberek "megszerezték a diplomájukat, aztán továbbálltak, senki sem akart ott maradni, szomorú város volt, hanyatlásnak indult az acélipar, a kikötőnek nem volt miért léteznie, mindenki elvesztette a munkáját". A múzeum megnyitása után viszont a korábban szegény város virágzó úti célja lett a turistáknak - olyannyira, hogy az építészeti különlegességben helyet kapó intézmény által elért hatást el is nevezték Guggenheim-hatásnak annak leírására, hogy a múzeum miként változtatta meg a várost és környékét.

Frank Gehry nem az egyetlen "nagyszájú" építész, híres történet, hogy amikor Frank Lloyd Wright 1955-ben Miamiban járt, azt mondta, az ottaniak olyan házakban élnek, amelyekben a disznók is szégyellnének.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Koszovó legdélebbi csücskében, a Šar-hegység völgyeiben mindössze alig 9140 gorán él még, akiknek eredete és hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi a Balkánon. Bulgária bolgár kisebbségként kívánja elismertetni őket, míg mások szerb, macedón vagy bosnyák gyökereket tulajdonítanak a közösségnek. Az elszigetelt, gazdaságilag elmaradott régióban élő nép létszáma a jugoszláv időszak óta drasztikusan csökken: az 1991-es 45 ezerről mára töredékére zsugorodott, a közeljövő pedig a teljes asszimilációval fenyegeti őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×