Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Martin Luther Kinget is megfigyelte a titkosszolgálat

A vietnami háborút ellenző befolyásos szenátorokat, újságírókat és Martin Luther King polgárjogi harcost is megfigyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 1967 és 1973 között - derült ki most nyilvánosságra hozott dokumentumokból.

Az NSA Lyndon B. Johnson elnök megbízásából indította el a megfigyeléseket egy Minaret fedőnevű akció keretében. Johnson azt akarta kideríttetni a titkosszolgálattal, hogy a vietnami háború ellen tiltakozó tüntetéseket támogatják-e külföldi kormányok.

Az akció keretein belül az NSA más titkosszolgálati intézményekkel együttműködve listát állított össze a háború ismert bírálóiról, akiket hat éven keresztül lehallgattak. Martin Luther King mellett a megfigyelt személyek között volt Frank Church demokrata és Howard Baker republikánus szenátor, a The Washington Post és a The New York Times mértékadó lapok egy-egy újságírója és Muhammad Ali ökölvívó is.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a Minaretet később maguk az NSA dolgozói is "gyalázatos, ha nem egyenesen jogszerűtlen" akciónak minősítették.

Az 1973-ban, Richard Nixon elnöksége alatt - a Watergate-botrány közben - felfüggesztett akcióról már korábban is lehetett tudni, de a megfigyelt emberek pontos kiléte csak most került nyilvánosságra. A megfigyelésről készült iratok titkosításának feloldását a George Washington Egyetem nemzetbiztonsági archívumának két kutatója kezdeményezte.

A két kutató, Matthew Aid és William Burr közölte: a vietnami háború idején történt visszaélések sokkal súlyosabbak, mint a jelenleg folyó megfigyelési program esetleges jogszerűtlenségei. Bármennyire sokkolóak is az NSA belföldi megfigyeléseivel kapcsolatban a közelmúltban nyilvánosságra került információk, arra nincs bizonyíték, hogy manapság a titkosszolgálatok elmennének a Fehér Ház politikai ellenfeleinek lehallgatásáig - írták a kutatók.

A dokumentumokból más érdekességekre is fény derült, például arra, hogy az NSA előzetesen tudott a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) tervéről, miszerint falat fog emelni Kelet- és Nyugat-Berlin közé. Az erről szóló jelentés ugyanakkor nem jutott el John F. Kennedy akkori elnökhöz.

Az NSA idén tavasszal került a figyelem középpontjába, amikor Edward Snowden, az ügynökség volt informatikusa leleplezte annak kiterjedt adatgyűjtési programját. A Snowden által kiszivárogtatott, szigorúan bizalmas dokumentumok alapján a hivatalosan külföldi elektronikus információszerzéssel megbízott NSA sok ezer amerikai állampolgárt figyelt meg, és számos szövetséges országot is lehallgatott, olykor saját hatáskörét is átlépve.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×