Infostart.hu
eur:
377.57
usd:
318.32
bux:
125406.8
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Martin Luther Kinget is megfigyelte a titkosszolgálat

A vietnami háborút ellenző befolyásos szenátorokat, újságírókat és Martin Luther King polgárjogi harcost is megfigyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 1967 és 1973 között - derült ki most nyilvánosságra hozott dokumentumokból.

Az NSA Lyndon B. Johnson elnök megbízásából indította el a megfigyeléseket egy Minaret fedőnevű akció keretében. Johnson azt akarta kideríttetni a titkosszolgálattal, hogy a vietnami háború ellen tiltakozó tüntetéseket támogatják-e külföldi kormányok.

Az akció keretein belül az NSA más titkosszolgálati intézményekkel együttműködve listát állított össze a háború ismert bírálóiról, akiket hat éven keresztül lehallgattak. Martin Luther King mellett a megfigyelt személyek között volt Frank Church demokrata és Howard Baker republikánus szenátor, a The Washington Post és a The New York Times mértékadó lapok egy-egy újságírója és Muhammad Ali ökölvívó is.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a Minaretet később maguk az NSA dolgozói is "gyalázatos, ha nem egyenesen jogszerűtlen" akciónak minősítették.

Az 1973-ban, Richard Nixon elnöksége alatt - a Watergate-botrány közben - felfüggesztett akcióról már korábban is lehetett tudni, de a megfigyelt emberek pontos kiléte csak most került nyilvánosságra. A megfigyelésről készült iratok titkosításának feloldását a George Washington Egyetem nemzetbiztonsági archívumának két kutatója kezdeményezte.

A két kutató, Matthew Aid és William Burr közölte: a vietnami háború idején történt visszaélések sokkal súlyosabbak, mint a jelenleg folyó megfigyelési program esetleges jogszerűtlenségei. Bármennyire sokkolóak is az NSA belföldi megfigyeléseivel kapcsolatban a közelmúltban nyilvánosságra került információk, arra nincs bizonyíték, hogy manapság a titkosszolgálatok elmennének a Fehér Ház politikai ellenfeleinek lehallgatásáig - írták a kutatók.

A dokumentumokból más érdekességekre is fény derült, például arra, hogy az NSA előzetesen tudott a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) tervéről, miszerint falat fog emelni Kelet- és Nyugat-Berlin közé. Az erről szóló jelentés ugyanakkor nem jutott el John F. Kennedy akkori elnökhöz.

Az NSA idén tavasszal került a figyelem középpontjába, amikor Edward Snowden, az ügynökség volt informatikusa leleplezte annak kiterjedt adatgyűjtési programját. A Snowden által kiszivárogtatott, szigorúan bizalmas dokumentumok alapján a hivatalosan külföldi elektronikus információszerzéssel megbízott NSA sok ezer amerikai állampolgárt figyelt meg, és számos szövetséges országot is lehallgatott, olykor saját hatáskörét is átlépve.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor és Marco Rubio is a magyar–amerikai kapcsolatok aranykoráról beszélt a közös sajtótájékoztatón

Orbán Viktor és Marco Rubio is a magyar–amerikai kapcsolatok aranykoráról beszélt a közös sajtótájékoztatón

„Donald Trump támogatja Önt és a magyarokat, bármilyen helyzetben, nagyon szívesen segítséget nyújtunk, ha pénzügyekről is van szó. A novemberi látogatáson felfüggesztettük a szankciókat az orosz energia ügyeiben, mivel támogatjuk az Ön erőfeszítéseit. Az Egyesült Államok elismeri Orbán Viktor erőfeszítéseit a béke ügyében is” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban.

Szakértő: tett egy lépést a migrációs nyomás enyhítésére az EU, várjuk a hatást

Komoly előrelépés, hogy az Európai Parlament módosította az uniós menekültügyi eljárásról szóló rendeletet – mondta az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte az új szabályok biztosan gyorsítanak majd a menedékjogi kérelmek elbírálásán, ugyanakkor kérdéses, hogy a kitoloncolás, a migránsok visszafogadása ezektől eredményesebb lesz-e.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Elkerülhetetlen pályára állította az EU-t a vészhelyzet, hat ország menetelése kilökheti a fősodorból Magyarországot

Elkerülhetetlen pályára állította az EU-t a vészhelyzet, hat ország menetelése kilökheti a fősodorból Magyarországot

A 2020-as évek eddigi káosza és geopolitikai versenye radikálisan átírja a nemzetközi politikát, amelyben az USA és Kína gazdasági-technológiai és stratégiai rivalizálása példátlan kényszert jelent az Európai Unió számára. Az európai döntéshozók úgy tűnik, végre reálisan látják, hogy nem bízhatnak a régi szövetségi rendszerben, és a kontinens gazdasági jelentőségének csak azzal tudnak érvényt szerezni, ha kifogásokat mellőzve végre egységesen kezdenek mozogni. Ezt a koncepciót azonban szinte lehetetlen 27 tagállamra kiterjeszteni a jelenlegi keretek között, mert még ha mindenki egy irányba állna is, akkor egy-egy kormányváltás után bármikor olyan szereplő kerülhet vétóhelyzetbe, aki aktívan kiénekelne a kórusból. Minderre kínálhat megoldást a régóta lebegtetett kétsebességes Európa koncepciója, amelyet most a szövetség hat legjelentősebb országát egyesítő E6 formátum próbál összehozni úgy, hogy náluk koncentrálódik az uniós össztermék több mint 70 százaléka.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×