Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Börtönbe zárják, mert csomagmegőrző automatában élt

Több hónapos börtönbüntetést kapott az a hajléktalan férfi Németországban, aki az elmúlt 9 évben egy csomagmegőrző automatában élt egy vasútállomáson.

Mike Konrad csaknem egy évtizedig hívta otthonának a düsseldorfi vasútállomás 501-es számú csomagmegőrzőjét. Miután 1999-ben elhagyta barátnőjét, ebbe az ötvenszer hatvan centiméteres fém megőrzőbe bújt be esténként.

Az állomás munkatársai több százszor próbálták elűzni az eredetileg az utasok csomagjainak fenntartott helyről, míg végül feljelentették.

A 29 éves férfi a bíróságon elmondta: a gyerekek számtalanszor bezárták, és ilyenkor az állomáson dolgozóknak kellett őt kiszabadítaniuk.

"Mindig félig nyitva hagytam az ajtót, amikor aludni tértem, de a kölykök a hecc kedvéért szerettek bezárni" - mondta a rhinelandi bíróságon.

Elmondta azt is: a csomagmegőrző 2 eurós érmével működött, amit a többi, nyitva felejtett csomagmegőrzőből szerzett.

A hajléktalant 9 hónapnyi börtönbüntetésre ítélték, ám az ügyvédje meggyőzte a bírót, hogy a büntetés letöltése előtt védence alapos orvosi vizsgálaton vegyen részt. Az ügyvéd szerint ugyanis nem biztos, hogy a férfi 9 évnyi bezártság után képes lesz rácsok mögött hónapokat eltölteni.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×