Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Vallomást tett a meggyilkolt diáklány barátnője

Egyáltalán nem lepődött meg a november elején Olaszországban megölt angol diáklány lakótársa, amikor megtalálta Meredith Kercher holttestét - vallotta a meggyilkolt lány egykori legjobb barátnője.

Robyn Butterworth az Erasmus-programban együtt tanult Meredith Kercherrel Perugiában, és egyike azoknak, akik utoljára látták élve a Surrey grófságból származó lányt.

Vallomásában a diáklány elmondta: a gyilkossággal vádolt lakótárs, az amerikai Amanda Knox nem lepődött meg, amikor megtalálta a holttestet, sőt, hencegett is a felfedezéssel.

A barátnők október 31-én egyik barátjuk lakásában néztek meg egy filmet, Meredith ezután tért vissza albérletébe, ahol szexuális célzattal megtámadták, majd elvágták a torkát.

Robyn Butterworth arról is beszámolt, hogy Meredith panaszkodott neki, mert Amanda Knox rengeteg férfit vitt fel az albérletbe, és nem húzta le maga után a WC-t.

A lány azt is írásba adta, hogy Meredith nem feküdt le egyik gyanúsítottal sem, azaz sem Raffaelle Sollecitoval - aki Amanda Knox barátja -, sem a bártulajdonos Lumumba Diyával.

Küzdött az életéért

Közben az olasz rendőrök nyilvánosságra hozták, hogy Meredith minden bizonnyal megragadta gyilkosa haját, mert bal kezében idegen hajszálakat, valamint bőrdarabokat és vérnyomokat találtak.

A nyomozóknak egyelőre nincs világos elképzelésük arról, hogy ki ölte meg a brit diáklányt. A gyanúsítottak között szerepel Amanda Knox, Raffaelle Sollecito és Lumumba Diya is, bár utóbbit hivatalosan még nem gyanúsították meg. Valamennyien tagadják a gyilkosságot.

A legvalószínűbbnek tartott verzió szerint november elsejére virradóra egy bulit tartottak Meredith és Amanda közös albérletében, ekkor ölték meg a brit lányt, talán azért, mert nem akart részt venni a szexuális "játékban".

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×