Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Tizenhat év után temetheti el eltűnt lányát

Több mint másfél évtized után végül bizonyosságot szerzett Vicky Hamilton sorsáról az 1991-ben eltűnt lány családja. A 15 éves korában meggyilkolt lány holtteste a sorozatgyilkos Peter Tobin kertjéből került elő.

A történtek után család egyik barátja úgy fogalmazott: "Ez az a hír, amitől Michael mindig rettegett, de így legalább lezárhatja magában a történtet".

Az apa, Michael Hamilton az utóbbi 16 évben mindent megtett lánya előkerítéséért, most azonban nem tehet mást, minthogy megadja a végső tisztességet Vickynek.

A család barátja beszámolt arról is, hogy Michael Hamiltont nagyon lesújtotta, amikor a rendőrök közölték vele a hírt, de rövidesen az egész családot és az ismerősöket is tájékoztatta.

A rendőrök eredetileg nem Vicky Hamilton holttestét keresték a korábban már elítélt gyilkos, Peter Tobin korábbi házában, hanem egy másik, szintén 1991-ben eltűnt lány, Dinah Nicole maradványait.

A holttest megtalálása után a rendőrök fogadkoztak, hogy addig nem hagyják el a házat, amíg mindent tűvé nem tettek.

Az essexi rendőrség egyik munkatársa elárulta, hogy egy lakossági bejelentés alapján kezdték el a keresést a kertben, az egyik közelben lakónak ugyanis már évekkel korábban feltűnt, hogy Peter Tobin éjjel ásta az állítólagos homokozót a kisfiának.

Vicky Hamilton 1991. február 10-én tűnt el, amikor hazafelé tartott Livingstone-ban élő nővérétől. Utoljára egy bathgate-i buszmegállóban látták. A gyilkos, Peter Tobin ezután egy hónappal költözött Bathgate-ből abba a margate-i házba, ahol most a lány holttestét megtalálták.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×