Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Pokoli vallomás: "férjem a szexszörnyeteg"

Rendszeresen verte feleségét az a brit férfi, akit egy kislány szexuális molesztálásáért és megöléséért ítéltek el. Ronald Castree 30 év börtönbüntetést kapott.

Drámai szavakkal jellemezte felesége és már felnőtt fia a gyermekgyilkosságért a napokban elítélt Ronald Castree-t. A férfi 1975-ben ölte meg a 11 éves Lesley Molseed-et.

A gyilkosról sok mindent elárul, hogy a felesége volt a vád egyik tanúja az ellene folyó perben. "Egy aljas szörnyeteg. Gyűlölöm. Remélem, a börtönben fog megrohadni" - jelentette ki az asszony.

Nem kímélte apját a férfi 28 éves fia, Nick sem: "Többet nem az apám. Õ egy nagyon beteg és ördögien gonosz ember. Csak álcának kellettünk neki, hogy így rejtse el piszkos életét".

A tárgyaláson kiderült az is, hogy az 54 éves Ronald Castree miként kódorgott medencében fürdőző kislányok után és miként sündörgött az örömlányok körül.

A férfi egy kis whiskey elfogyasztása után rendszeresen verte a feleségét, "olyan pontosan, hogy órát lehetett volna igazítani hozzá". Ha három fia közül valamelyik anyjuk segítségére akart sietni, a férfi ellenük fordult.

"A hálószobában sem volt normális. Igazán szörnyű veszekedéseink voltak. Mindig azt mondta: 'Ha kicsit nagyobb lenne a vállalkozó kedved, akkor nem viselkednék így.' Olyan holmijai voltak a szekrényben, amilyenek normális, nős férfiaknak nincsenek. Egyszer hallottam, amint kijelenti, hogy számára a házasság nem más, mint törvényes prostitúció. Akkor egy rész meghalt bennem" - mondta Beverley Castree.

A bíróság hétfőn harminc évre ítélte a férfit a 11 éves kislány molesztálásáért és meggyilkolásáért. Az ügy másik szomorú vetülete, hogy Ronald Castree helyett 16 évig Stefan Kiszko ült ártatlanul.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×