A fiúk - ahogy a bírósági meghallgatáson elhangzott - azért mentek a Kent grófságban lévő Erith szabadidőközpontjának környékére, hogy balhézzanak.

Itt találkoztak Ernest Nortonnal, aki éppen krikettetezett 17 éves fiával, Jamesszel, miközben felesége, Linda az edzőteremben volt.

Az egyik fiú odaszólt a nyugdíjas férfinak: "Menj vissza a nyugdíjasotthonba!", egy másik pedig Jamesnek szólt be.

A tárgyaláson James Norton elmondta: apja keresetlen szavakkal küldte a fiúkat melegebb éghajlatra, mire azok a kezük ügyébe eső tárgyakkal - kövekkel, fadarabokkal - dobálni kezdték, miközben hangosan nevettek.

"Aztán egy hangos zajt hallottam, megfordultam, és láttam, ahogyan az apám összecsuklik" - idézte fel a tragikus pillanatot James Norton.

Más szemtanúk elmondták, hogy látták a banda tagjait elfutni, miközben azt kiabálták: "Meghalt, meghalt".

Ernest Nortont az egyik kő az arccsontján találta el, halálát az ütés nyomán fellépő szívinfarktus okozta.

Elfogásuk után a banda tagjai tagadták az emberölés vádját, a bíróság azonban bűnösnek találta őket. A büntetésről októberben születik döntés, a bíró azonban már most figyelmeztette a fiúkat: nem kerülhetik el a fiatalkorúak börtönét.

A fiúk egyébként nem tagadták meg magukat a bírósági tárgyalások alatt sem: a gyászoló családtól néhány méterre játszottak, ugrándoztak. Annyira rosszak voltak, hogy a bíró a szüleiket is berendelte és megfeddte.