Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthat országos listát, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább huszonhét egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthat. Egy pártnak 5 százalékot, kettő közös listájának 10 százalékot, három párt közös listájának pedig a szavazatok 15 százalékát kell elérni a parlamenti bejutáshoz – mondta el Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a listára leadott szavazatok számítanak, a mandátumok elosztását ugyanis befolyásolják az egyéni választókerületek töredékszavazatai is. Ezek azok a voksok, amelyek nem eredményeztek egyéni mandátumot, és ezeket hozzáadják az országos pártlistához. Ennek a blokkosított szavazatnak az arányában történik a mandátumszerzés az országos listáról – fejtette ki.

Az országos listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz legfeljebb 279. Fodor Csaba szerint szimbolikus jelentősége is van annak, hogy egy párt hány jelöltet állít a listán, emellett politikai és jogi szempontok is fontosak.

Aki egyéni körzetben mandátumot szerez, az lekerül a listáról, így a bejutók száma bővül. Ha időközben egy listás képviselő megbízatása megszűnik, akkor a párt nyilatkozhat arról, hogy a korábban a listán szereplő jelöltek körül ki kapja meg a mandátumot. Ha ez nem történik meg, akkor automatikusan a korábbi sorrendben osztják ki a mandátumot – közölte.

Fodor Csaba szerint nem bevett szavazási technika a választók részéről, hogy megosztják a voksot, vagyis másra szavaznak pártlistán és egyéniben.

„Van arra törekvés, hogy ezen a pártok változtassanak, főleg ellenzéki oldalról, de számolni kell azzal, hogy ezt nehéz levezényelni mind a 106 választókörzetben” - mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Az országos lista bejelentésének határideje március 6., 16 óra.