Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy petákot sem fizetnének Brüsszelnek

Egy petákot sem fizetnének Brüsszelnek

Sem a magyar állam, sem a fővárosi önkormányzat nem fizetne vissza az Európai Bizottságnak (EB) egy fillér uniós támogatást sem a 4-es metró szabálytalanságoktól és korrupciógyanús szerződésektől hemzsegő beruházása után, nemhogy 59 milliárd forintot – értesült a Magyar Nemzet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésére küldött válasz tartalmáról.

Úgy tudjuk, a levelet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírásával a múlt héten küldték meg Brüsszelnek a Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester által még 2017. február 24-én a miniszternek postázott javaslat alapján. A lapunk birtokába került fővárosi dokumentum egyértelműen fogalmaz: „Az Európai Bizottsággal való tárgyaláson a legkisebb mértékű korrekciót próbálja elérni.” Budapest vezetőjének elvárása, euróhogy a brüsszeli közlekedési operatív program (Közop) terhére ne legyen forrásvesztés, illetve ebből eredő költségvetési hiány sem.

A tavaly októberben hazánkba érkezett OLAF-jelentés a Demszky-korszak eredetileg 452 milliárd forintos végösszegű, 181 milliárd forintos uniós támogatású fejlesztésénél 167 milliárd forint elköltését találta szabálytalannak, jogszerűtlennek és korrupciógyanúsnak. Brüsszel szerint ennek „pénzügyi kihatása” 59 milliárd forint lehet, az EB maximum ennyit kérhetne vissza hazánktól.

A Miniszterelnökség reagálása:

A Miniszterelnökség álláspontja szerint a 4-es metró ügye az elmúlt 27 év legnagyobb korrupciós botránya. Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatában megállapított szabálytalanságok egyértelmű összefüggésben állnak az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzati és fővárosi vezetőivel, valamint tevékenységükkel.

A beruházás kapcsán az OLAF által átvizsgált 400 milliárd forintnyi szerződésből, a hivatal véleménye szerint 272 milliárd esetében problémák merülnek fel, ebből 166 milliárd esetében bűncselekmény, csalás, visszaélés és szabálytalanság gyanúja áll fenn. A 166 milliárd forintból 77 milliárdot a magyar állam, 30 milliárdot a Fővárosi Önkormányzat biztosított a magyar adófizetők pénzéből, míg 59 milliárd forint az Európai Unió által biztosított forrás, amelyet az OLAF jelentés alapján az Európai Bizottság visszakövetel.

A Miniszterelnökség álláspontja szerint az MSZP-SZDSZ által vezetett kormány és főváros tevékenységének szimbólumaként is értelmezhető korrupciós botrányt ki kell vizsgálni és az érintetteket felelősségre kell vonni. Teljesen természetes azonban, hogy a jelenlegi Kormány és Budapest jelenlegi vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánkat minél kisebb pénzügyi büntetés érje.

A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem írt levelet az Európai Bizottságnak, sem más szervezetnek a támogatások visszafizetése kapcsán. Az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium küldött nem hivatalos levelet, amely a tárca álláspontját tükrözi.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×