eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Egy petákot sem fizetnének Brüsszelnek

Egy petákot sem fizetnének Brüsszelnek

Sem a magyar állam, sem a fővárosi önkormányzat nem fizetne vissza az Európai Bizottságnak (EB) egy fillér uniós támogatást sem a 4-es metró szabálytalanságoktól és korrupciógyanús szerződésektől hemzsegő beruházása után, nemhogy 59 milliárd forintot – értesült a Magyar Nemzet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésére küldött válasz tartalmáról.

Úgy tudjuk, a levelet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírásával a múlt héten küldték meg Brüsszelnek a Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester által még 2017. február 24-én a miniszternek postázott javaslat alapján. A lapunk birtokába került fővárosi dokumentum egyértelműen fogalmaz: „Az Európai Bizottsággal való tárgyaláson a legkisebb mértékű korrekciót próbálja elérni.” Budapest vezetőjének elvárása, euróhogy a brüsszeli közlekedési operatív program (Közop) terhére ne legyen forrásvesztés, illetve ebből eredő költségvetési hiány sem.

A tavaly októberben hazánkba érkezett OLAF-jelentés a Demszky-korszak eredetileg 452 milliárd forintos végösszegű, 181 milliárd forintos uniós támogatású fejlesztésénél 167 milliárd forint elköltését találta szabálytalannak, jogszerűtlennek és korrupciógyanúsnak. Brüsszel szerint ennek „pénzügyi kihatása” 59 milliárd forint lehet, az EB maximum ennyit kérhetne vissza hazánktól.

A Miniszterelnökség reagálása:

A Miniszterelnökség álláspontja szerint a 4-es metró ügye az elmúlt 27 év legnagyobb korrupciós botránya. Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatában megállapított szabálytalanságok egyértelmű összefüggésben állnak az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzati és fővárosi vezetőivel, valamint tevékenységükkel.

A beruházás kapcsán az OLAF által átvizsgált 400 milliárd forintnyi szerződésből, a hivatal véleménye szerint 272 milliárd esetében problémák merülnek fel, ebből 166 milliárd esetében bűncselekmény, csalás, visszaélés és szabálytalanság gyanúja áll fenn. A 166 milliárd forintból 77 milliárdot a magyar állam, 30 milliárdot a Fővárosi Önkormányzat biztosított a magyar adófizetők pénzéből, míg 59 milliárd forint az Európai Unió által biztosított forrás, amelyet az OLAF jelentés alapján az Európai Bizottság visszakövetel.

A Miniszterelnökség álláspontja szerint az MSZP-SZDSZ által vezetett kormány és főváros tevékenységének szimbólumaként is értelmezhető korrupciós botrányt ki kell vizsgálni és az érintetteket felelősségre kell vonni. Teljesen természetes azonban, hogy a jelenlegi Kormány és Budapest jelenlegi vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánkat minél kisebb pénzügyi büntetés érje.

A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem írt levelet az Európai Bizottságnak, sem más szervezetnek a támogatások visszafizetése kapcsán. Az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium küldött nem hivatalos levelet, amely a tárca álláspontját tükrözi.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2017. augusztus 19. 08:07
×
×
×
×