Vlagyimir Putyin már régóta keresi az alkalmat egy megegyezésre az Egyesült Államokkal, elsősorban Ukrajnával kapcsolatban. Mint Demkó Attila az InfoRádió megkeresésére elmondta, úgy általában az érdekszférák elhatárolását szeretné Oroszország, tisztázni, melyek azok a területek, amelyek orosz érdekkörbe tartoznak, és melyek azok, amelyek amerikai-nyugatiba. „És nyilván Kínának is megvan a saját köre” – jegyezte meg.

„Ez egy régi orosz célnak lenne a megvalósulása, de jelen helyzetben ez lehet érdeke akár Kínának, illetve az Egyesült Államoknak is. Donald Trump azért másként fogalmazott, a nukleáris kérdéseket helyezte előtérbe, és itt is van egy nagyon fontos részlet:

Kína nukleáris erejének növekedésével eljött az idő, hogy a három legnagyobb nukleáris hatalom ezt a kérdést rendezze”

– folytatta.

Ezt a találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, ahol a győztes nagyhatalmak Európa háború utáni berendezkedéséről döntöttek. Demkó Attila szerint ez a párhuzam alig helytálló, nem lehetne Jalta 2.0-nak nevezni egy ilyen tárgyalást, hiszen ott egy győztes háború lezárását beszélte meg még a végső győzelem előtt három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a brit birodalom. Most nem volt világháború, nem tudják rákényszeríteni teljes mértékben az akaratukat másokra, mint ahogy akkor tették ezek az országok Németországra, Japánra vonatkozóan. Mások tehát a peremfeltételek, de

annyiban van hasonlóság, hogy különösen a nukleáris területen van három meghatározó hatalom, és most is van egy jelentős globális feszültség

– tette hozzá.

A mostani „Jalta” szerinte ráadásul arról is szólna, hogyan kerülje el a világ a háborút, tehát épp nem arról, hogy hogyan zárjon le egyet a világ, és mi lesz utána. Persze a kiindulópontban lévő eltérés mentén is lehet ugyanaz a cél, vagyis hogy a nagyhatalmak rendezzék egymással katonai viszonyaikat egymással szemben épp azért, hogy ne legyen háború.

Demkó Attila elmondta még: egy ilyen tárgyaláson akár szóba kerülhet az orosz-ukrán háború vége is, de csak azért, mert egy-egy cikkben ilyesmi szóba kerül, még nem biztos, hogy így lesz. Ami biztos, hogy Donald Trump amerikai elnök novemberben Kínába készül, és felmerült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyszerre utazik oda, de utóbbi szándékáról nem tudni semmi tényszerűt még. Ugyanakkor számításba kell venni, hogy az ilyen találkozók előkészítése azért pár hétnél többet vesz igénybe.

Európa véleménye most nem érdekes

Egy ilyen találkozó egyébként szerinte egy olyan helyzetben jönne létre, amelyben az európai szövetségesek jelentős kritikával illetik Donald Trumpot az ukrán-amerikai feszültség miatt is.

„Donald Trump másként közelíti meg a világot, »tranzakcionálisan«,

üzleti szempontból nézi az eseményeket. Neki az a kérdés, hogy mit kaphat Oroszországtól és Kínától az Egyesült Államok. Mindenképpen kritikák forrása lesz Trump lépése. Az európai-amerikai viszony már így is rossz, de ez nem fogja ezt Donald Trumpot érdekelni, ha itt tényleg olyan megállapodásokat tudna kötni akár Oroszországgal, akár Kínával, amelyek az ő agendáját segítik. Nem érdekli, hogy a világ mit mond. Az más kérdés, hogy itt nemcsak üzleti kérdések vannak, a nukleáris ügyet előbb-utóbb tényleg rendezni kell, mert Kínának van a leggyorsabban növekvő nukleáris arzenálja, és ez nagyon komoly aggodalmat kelt az Egyesült Államokban” – vázolta Demkó Attila.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.