Orbán Anitát arról kérdezték, hogy milyen szerepet tölt be a nagyköveti hét a Külügyminisztérium megújításában, és miként folytatják a kormány első száz napjában elindított változásokat a teljes magyar diplomáciai szolgálatban.

A tárcavezető azt mondta: újra letették Magyarország névjegyét Európában, ahol konstruktívan képviselik a magyar érdeket, emellett kezdeményezően lépnek fel.

Ezzel párhuzamosan sok belső átalakítást is elindítottak a Külügyminisztériumban, gyakorlatilag minden tekintetben rendrakás kezdődött a tárcánál. Utalt arra, hogy az előző kormány utolsó időszakában Magyarországot már meg sem hívták bizonyos EU-s egyeztetésekre, Magyarország nélkül döntöttek, és nem működött a V4 sem, amelynek megerősítése az első száz nap egyik feladata volt.

A hétfőn megkezdődött nagyköveti hét, a misszióvezetői értekezlet, illetve annak kapcsán, hogy a nagykövetek negyedét felmentette, illetve visszahívta, azt mondta: 138 misszióvezetőből 34-et rendelt haza, és ezen helyek jó részére már kijelölték az új misszióvezetőket, többen már a külügyi bizottsági meghallgatásokon is túlvannak.

A felmentésekre egyebek mellett politikai és a szakmai hitelesség romlása miatt került sor – hangsúlyozta, kiemelve, hogy azoktól köszöntek el, akik nem feltétlenül csak a magyar érdekért álltak ki, illetve, akik nem tudták ellátni a rájuk bízott feladatokat.

Orbán Anita szerint nem előnyös, ha egy nagykövet sokáig tölt be egy posztot, mert elveszítheti a kapcsolatot a magyarországiakkal, ezért a kormány 4+1 éves rotációban gondolkodik.

Az új kinevezettek kapcsán közölte:

Ablonczy Balázs történészt kérte fel párizsi nagykövetnek, a választási földrajz kapcsán ismertté vált Bódi Mátyás Barcelonában lesz főkonzul, Varsóban Mitrovits Miklós történész, polonista lesz a nagykövet, Pekingben pedig Hajba Tamás Kína-szakértő.

Hangsúlyozta: a kiválasztásnál a legfontosabb a szakmaiság és a magyar érdekek, a magyar emberek képviselete.

Mint mondta, a tárcánál többszintű átvilágítás zajlik, ennek részeként például mintegy 1400 diplomataútlevelet vontak be visszaélések miatt, megszüntették illetéktelenek hozzáférését a reptéri kormányváróhoz.

A minisztérium munkatársai eddig mintegy 100 ezer dokumentumot néztek már át, aminek eredményeként a következő időszakban több ügy is nyilvánosságra kerülhet – mondta, jelezve, hogy ilyen lehet a lélegeztetőgépek beszerzésének ügye is.

Szijjártó Péter korábbi tárcavezető kínai kapcsolatairól, illetve a BYD kínai óriásvállalatnál elfoglalt vezetői pozíciójáról azt mondta: mindez morális és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, hiszen meglepően gyorsan nyerte el az állást.

A magyar-orosz viszonyról szólva kifejtette: Moszkvával még nem történt meg a kormányzati kapcsolatfelvétel, ezzel együtt a diplomáciai kapcsolat működik.

„A mi feladatunk, hogy a magyar állampolgárok és magyar vállalatok számára a lehető legolcsóbban biztosítsuk az energiát” – jelentette ki.

A magyar-ukrán kapcsolatról azt mondta: sikeres egyeztetések zajlottak a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális és politikai jogainak helyreállítása érdekében, ezek egy részéről már jogszabály is született. A magyar kormányfő és az ukrán elnök kétoldalú – kárpátaljai vagy kijevi – találkozójára akkor kerül majd sor, amikor úgy érzik, ennek aktualitása van – fogalmazott.

A hazánkban befektető kínai nagyvállalatok kapcsán kiemelte: bárhonnan is érkezzenek, minden befektetőnek ugyanazokat a szabályokat kell betartania, legyen szó környezetvédelmi, munkavállalói, egészségügyi vagy biztonsági szabályokról.

Orbán Anita a külügyi tárca legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy „a magyar emberek biztonságban érezzék magukat (…) akár külföldön, akár itthon vannak”.