A tüdőrák szerte a világban, így Magyarországon is a vezető daganatos megbetegedések közé tartozik. Évente 8-9 ezer új esetet regisztrálnak hazánkban. Müller Veronika hangsúlyozta: nem csak a dohányosokat veszélyezteti a betegség, hiszen a légszennyezésről és a minket érő sugárzásról – radon, arzén, stb. – sem szabad elfelejtkezni. Hozzátette:

ez egy immunológiai betegség. Ha valaki mindent elkövet, hogy egészségesen éljen, nehezen tudja elfogadni, hogyha ilyen dolgok történnek vele

A szakember szerint általánosságban elmondható, hogy mindenkiben naponta van tíz daganatsejt. Fontos, hogy az immunrendszer ezt megfelelően felismerje és kiiktassa. Ez általában elég jól is működik. Probléma akkor keletkezik, amikor olyan mutáció történik a sejtosztódás kapcsán, ami miatt elkezd nagyon gyorsan szaporodni az a sejttípus. Ekkor az immunrendszer már nem tudja kezelni ezeket a rosszindulatú sejteket.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta:

a genetikai vizsgálatok alapján – elsősorban a tüdő esetében – azt is lehet tudni, hogy ezek a sejtek nagyon gyakran nem dohányzókban és sokszor nőkben találhatók meg.

Egy másik okot is megemlített. Ebben az esetben az immunrendszerünk valami miatt nem ismeri fel, nem látja ezeket a rosszindulatú sejteket. Kiemelte azt is: ahogy öregszünk, az immunrendszerünk is idősödik és kevésbé lesz odafigyelő.

Mindezek ellenére van ok a bizakodásra, hiszen a szakember szerint a tűdőrákosok esetében az utóbbi években javultak a túlélési mutatók és az is lehetséges, hogy a jövőben krónikus betegséggé szelídíthető a tüdőrák.

„Ez a célunk, efelé tartunk, és ez tényleg egy óriási nagy áttörés volt az elmúlt években”

– mutatott rá a szakember, aki szerint nem lehet sémákat felállítani, mert minden eset más, de összességében elmondható, hogy a korábbi évtizedekhez képest ebben is fejlődött az orvostudomány.

„Nem szabad elfelejteni, hogy azért, mert valakinek többszörösére nő a túlélési esélye, még nem biztos, hogy meggyógyul. Amikor elkezdtem dolgozni, nagyjából hat hónap volt egy áttétes tüdőrák várható kimenetele. Ma már a speciális mutációkra is olyan gyógyszerek vannak, melyek segítségével hosszú éveket tudunk adni a korábban gyógyíthatatlan betegeknek is, de sajnos ez nem jelent teljes gyógyulást” – hangsúlyozta Müller Veronika, aki szerint ezek az új, célzott terápiák, immunterápiák, fantasztikusan nagy lehetőséget adtak.

Mint elmondta, van még út előttük, de az mindenképpen örömteli, hogy korai stádiumokban is elkezdhetik a modernebb kezeléseket, és így az emlőrák analógiájára megvalósulhat, hogy a kezelések megkezdése után kerül csak sor az operációra.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette. A teljes Aréna számos témát felölelt – a beszélgetés megnézhető és meghallgatható alább.