Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában 2026. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Polt Péteren kívül még három alkotmánybírónak kell távoznia, ha elfogadják az Alaptörvény-módosítást

Az Alkotmánybíróságnak négy 70. életévét betöltött tagja van, köztük Polt Péter, a testület elnöke.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben bejelentette a Tisztítótűz művelet elindítását Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében, továbbá azt is, hogy visszavezetik az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt, így megszűnik Polt Péter alkotmánybírósági elnök megbízatása.

Az alkotmánybírókra vonatkozó szabályozás eredetileg, a rendszerváltás idején 70 éves életkorban maximálta felső határt. A 2011-ig hatályos alkotmánybírósági törvény szerint „Az Alkotmánybíróság tagja a 70. életévének betöltésekor nyugállományba vonul.”

Ez a korlát 2011-ben szűnt meg és jelenleg sincs ilyen szabály. A hatályos alaptörvény szerint „Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja.”

Az Ab honlapján olvasható életrajzok szerint a 15 alkotmánybíró közül betöltötte 70. életévét Polt Péter jelenlegi elnök és további három alkotmánybíró: Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×