Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló törvénymódosítást, mely egyben az önkormányzatoknak is lehetőséget ad arra, hogy döntsenek a közterületi reklámfelületek jövőjéről. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter akkor egyebek között azzal indokolta a korlátozást, hogy a városaink az európai történeti városokat lényegesen meghaladó számban vannak tele óriásplakáthelyekkel, de az nem jó, hogy mindenhol reklámzaj van, ez vizuális és fizikai környezetszennyezést is jelent. „Megszűnik az is, hogy a választási kampányokban műanyag plakátokkal teleraknak mindent az országban, amiből aztán műanyag szemét lesz nagyrészt” – jegyezte meg.

A Fővárosi Közgyűlés pénteken dönt a budapesti szabályokról.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta: egészen szigorú lesz ez a szabályozás, és nagyon széles jogköröket ad az önkormányzatoknak. Új hirdetőoszlopokat nem is lehet kihelyezni majd, és a már kint lévők esetében is jelentős korlátozásokat vezetnének be.

„A 955 hirdetőoszlopnak csak az ötöde maradna fent. Ami meglepő, hogy milyen sok óriásplakát van kint a városban. Az általunk ismert adat 8393 darab 12 négyzetméternél nagyobb óriásplakát, ezeket mind megszüntetnénk, csökkentve ezzel is a város reklámszennyezését. Citylightok, ezek a legfeljebb 3 négyzetméteres nagyságú hirdetőfelületek csak utcabútoron lehetnének, utasvárók részeként maradhatnának fenn. És van több száz épületháló, amelyek esetében tiltást javaslunk a főváros teljes területére vonatkozóan” – sorolta.

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szerint még nem lehet tudni, hogy ez mekkora károkat okozhat azoknak a társasházaknak, amelyek az óriásplakátok és reklámhálók kihelyezéséből származó bevételekből fedezték például az épületek felújításának költségeit.

A cikk Várkonyi Gyula összefoglalója alapján készült.