A szocializmus időszakához hasonló, az állam által dominált egészségügy jött létre az elmúlt tizenhat évben, ami rendkívül törékeny, működése pedig nem hatékony – mondta Sinkó Eszter a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. A közgazdász, egészségpolitikai szakértő négy nagy korszakot azonosított a magyar egészségügyben az elmúlt évtizedekben.

Mint fogalmazott, a szocializmus éveit az állami rendszer, az állam uralma jellemezte. A rendszerváltás utáni évtizedben a társadalombiztosításon alapult az ellátás, majd az SZDSZ markáns modellváltással próbálkozott. Versengő, több biztosítós rendszert vezetett volna be, kórházi napidíjjal, vizitdíjjal – idézte fel. Sinkó Eszter kiemelte, hogy ez a reform hatalmas feszültségeket szült, így elvetették.

2010-től ehhez képest az Orbán-kormány rendszerváltást hajtott végre az ágazatban, és a szakértő szerint ismét az állami dominancia határozta meg a szektort.

„Még ha nem is a szocializmus egészségügyébe tértünk vissza, de jó néhány olyan eleme van ennek a rendszernek, amely azt mutatja, nagyon is állam által vezérelt vagy dominált egészségügyi rendszert élvezhettünk tizenhat éven keresztül” – jegyezte meg a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese.

Sinkó Eszter szerint 2010 után a Semmelweis Tervnek voltak azért eredményei is, melyek közül

• a dohányzás visszaszorítását,
• a népegészségügyi termékadó bevezetését
• és az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) alapjainak a lerakását emelte ki.

Ugyanakkor véleménye szerint az egészségügy nem volt prioritás, és nem lett az a későbbi Orbán-kormányok alatt sem. Az egészségpolitikai szakértő azt mondta, a források „szűkösek voltak és egyre több fronton jelent meg az államosítás, a központosítás”. Hozzátette: 2026-ra az átszervezések miatt számos kisebb vidéki kórház elsorvadt, a rendelőintézetek helyzete bizonytalanná vált, az alapellátás átalakítása megrekedt és az új ügyeleti rendszer sem mindenhol vált be.

„Drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala” – jegyezte meg közgazdász, aki ennek a számlájára írja, hogy egyre több beteg a magánellátás felé fordult, és ez lehet az egyik fő oka annak is, hogy sok egészségügyi dolgozó elégedetlen a jelenlegi helyzetével.

„Monolit rendszer épült fel. Ez egyszereplős rendszer, amiben az állam visz minden szerepet, még akkor is, hogyha nem kívánja ellátni, de akkor is magához vonzza ezeket a szerepeket. Márpedig a monolit rendszerek nagyon sérülékenyek. Könnyen törnek.

Ha egy ponton belenyúlnak ebbe a palettába, összetörik az egész. Az én olvasatomban ez történt, ráadásul az ilyen rendszerek működése jelentős hatékonyságveszteséggel jár együtt”

– magyarázta Sinkó Eszter.

A szakértő úgy véli, a Tisza-kormánynak mindenképpen el kell döntenie, hogy megőrzi-e az állam dominanciáját vagy visszaad bizonyos feladatokat az önkormányzatoknak. Mint mondta, az új egészségügyi tárcának javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.

Azt gondolja, rendszerszinten kell kialakítani új működési mechanizmusokat, amelyek új viszonyokat intézményesítenek a szereplők között. „Új érdekeltségi rendszert kell életre hívni, és a hiányzó funkciókat, mint például az ellátásszervezői szerepkör, a következő időszakban mind-mind meg kell próbálni megfelelő szereplőkhöz telepíteni, hogy egy működőképes egészségügyünk legyen” – jelölte ki a legfőbb feladatokat Sinkó Eszter.

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese megjegyezte: a valódi egészségügyi rendszerváltáshoz erre van szükség, nem elegendőek pusztán a személycserék.

A cikk Varga Mónika összefoglalója alapján készült.