Karácsony Gergely azt mondta: 178 éve megvannak a közös álmaink, és most újra lehetőségünk van ezeket választanunk a ránk erőszakolni akart történelmi rémálmaink helyett.

„Átalakulóban a világ. Új fejezet íródik most, és, ha nem akarjuk, hogy ezeket a fejezeteket a mi életünk, a mi gyermekeink életének új fejezetét mások írják meg helyettünk, akkor magunknak kell ehhez hozzáfognunk.

Ott lesz hozzá a toll huszonnyolc nap múlva a szavazófülkékben, azzal lehet elkezdeni megírni annak a Magyarországnak a történetét, amely visszatalál 1848 eszményeihez” – fogalmazott.

Karácsony Gergely visszaemlékezve 1989. március 15-re arról beszélt, hogy kamaszként élte meg azt a harminchét évvel ezelőtti napot, de emlékszik az érzésre, „amikor visszaigazolást nyert, hogy a demokrácia és a jogállam reménye utat tör magának, immár megállíthatatlanul. Egyik oldalon egy ijedt hatalom, amely elöregedett eszméit, mozdulatlanná tokosodott struktúráit félti milliók reményétől, a másik oldalon pedig az egymásba fonódó halk mondatok mennydörgése”.

Akkor olyasmi történt, ami 1848-ban, amikor Budapest ifjúsága az utcára vonult, mert sajtószabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot, állampolgári jogegyenlőséget, felelős kormányt akart – mondta a főpolgármester, hozzátéve: „sokat elmond azóta megélt kudarcainkról, hogy ezekért a célokért még mindig utcára kell menni”.

A főpolgármester kitért arra, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök 1989. március 15-én, akkor még fiatalként a fiatalokhoz szólva arról beszélt: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet számára felállította a nemzeti függetlenség és politikai demokrácia európai mércéjét, és hogy egyetlen kormány sem kerülheti el, hogy ezzel a mércével megmérettessék.

Azt mondta, „ha ez igaz volt – márpedig igaz volt –, akkor igaz kell legyen ma is. És az akkori Orbán Viktor kérdéseire a mainak kellene tudni megfelelni, hogy

a jelenlegi hatalom közelebb vitt-e bennünket az 1848-as eszményekhez?”

Ezek az eszmények ott vannak az 1848-as tizenkét pont legelején – mondta Karácsony Gergely, majd idézte azt: „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Mi, magyarok mindig ezekért a célokért álltunk ki: 1848-ban, 1956-ban éppúgy, mint 1989-ben – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint „az elmúlt évtizedekben olyan sokszor hiányoltuk a szabadságot és mindig vágytuk az egyetértést ebben a széjjel szakított, örök nyugtalanságban tartott országban. De a béke kevesebb szót ért nekünk, mert természetesnek vettük, öröknek, és nem hittük volna, hogy lesz olyan idő, amikor újra ez lesz az egyik legfontosabb közóhajunk”.

„Ezt tették velünk azok, akik semmi másban, csakis az erő logikájában hisznek és maguk is ennek rabjává váltak. Az erő logikájába zárva megszűnik a mérték, az arány, megszűnik az emberség és az empátia. Ide juttattak bennünket azok, akik abban erősek, hogy másokat tegyenek gyengévé, hogy leromboljanak intézményeket, hogy felrúgjanak szabályokat, normákat, törvényeket és szövetségeket, de ahhoz nincs elég erejük, hogy újakat teremtsenek helyettük. Az erő látszatát az erőszak teremti meg” – fogalmazott.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy a béke ma az erő helyett az igazság uralmát jelenti. „A béke nem pusztán a háború szünetelése, hanem intézmények és jogrend által fenntartott állapot. A béke annak gyakorlata, hogy az emberi élet értékét nem nemzeti, etnikai vagy ideológiai határok szerint mérjük” – hangsúlyozta.

A főpolgármester azzal folytatta, hogy a szabadság pedig nem puszta önérvényesítés. „Az ember egymagában nem lehet szabad, legfeljebb magányos és szerencsétlen.

A szabadság tehát nem az egyén jellemvonása, hanem a kapcsolatoké. Csak egymást tehetjük szabaddá. Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy”

– fejtette ki.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy az elmúlt években sokszor kellett utcára menni a sajtó, az oktatás, a kultúra, a tudomány, a civilek, az önkormányzatok, de „még a szerelem” szabadságáért is.

„A valódi változást, a hatalom humanizálását, amitől a haza mindannyiunk közös otthona lehet, a társadalmi autonómiák összekapcsolódása hozhatja el” – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: „mert csak az tud hozzátenni a világhoz, akitől a világ nem veszi el azt a szabadságot, hogy azt adja, amit csak ő adhat neki”.

Az egyetértés kapcsán azt mondta, az összetartó társadalom építésének arról kell szólnia, hogyan alkossunk elkerülhetetlen sokféleségünkben és egyet nem értésünkben politikai közösséget úgy, hogy abban az emberi méltóság, benne a személyes önrendelkezéshez való jogunk, a lehető legjobban érvényre jusson.

Kiemelte: a kérdés most az, hogy „a közös álmainkat választjuk-e, vagy a történelemben már sokszor átélt rémálmainkat. A rémálmaink következményeit ismerjük: egy kiszolgáltatott, sodródó ország, ahol a belső békétlenség külső konfliktusba torkollik. De hogy igenis vannak még közös álmaink, arra emlékeztet bennünket 1848 öröksége is. A haza és a haladás ügyét összeegyeztetni képes nemzetre, a tizenkét pontra”.

Karácsony Gergely utalva Csengey Dénes író, az MDF alapító tagjának harminchét évvel ezelőtti beszédére, azt mondta: „végre talán tényleg itt az ideje, hogy elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez itt Magyarország, mi itt itthon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk, mindannyiunké”.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés” – zárta videóját a főpolgármester.