Egységes rendszerű palliatív ellátást alakítanak ki a Semmelweis Egyetemen, a modell lényege, hogy a gyógyíthatatlan betegek ugyanolyan integrált ellátást kapjanak, mint az aktív betegek – mondta el az InfoRádióban Garami Miklós, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezető főorvosa, a gyermek palliatív team szakmai vezetője, gyermekonkológus.

Kiemelte, a Semmelweis Egyetem, mint Magyarország legnagyobb egészségügyi szolgáltatója már rendelkezik az aktív ellátási folyamat teljes spektrumával, a diagnózistól az aktív kezelésen át az utógondozásig kísérik a betegeket. Ugyanakkor eddig nem volt egységes, rendszerezett ellátás a krónikusan gyógyíthatatlan, daganatos, anyagcsere-betegségben, genetikai betegségben szenvedő betegek számára.

Ez az úgynevezett palliatív ellátás

– magyarázta Garami Miklós.

Ilyenkor az orvos-beteg kapcsolatban megváltozik a célkitűzés, már nem a teljes gyógyulás a cél, hanem a jó életminőség biztosítása, „amíg a megfordíthatatlan be nem következik”. Ennek különböző részei működtek már elsősorban a felnőtt vonalon, most a gyermekgyógyászatbeli rendszer összerakásán van a sor – tette hozzá.

A modell jelentős részét képezi, hogy egy egységes szemlélet szerint egy külön csapat foglalkozik a betegekkel. A gyermekonkológus ismertette, hogy olyan esetekben, amikor a betegség például nem reagál a kezelésre, továbbra is agresszívan növekszik a daganat, akkor egy palliatív ellátásban jártas szakember tájékoztatja a szülőket erről. Elmondják nekik, hogy „már nem az a cél, hogy meggyógyítsák a gyereket”, ugyanakkor az, hogy az itt töltött időt nagyon jó életminőségben töltse – ismertette Garami Miklós. Emellett azokat a koraszülötteket is gondozásba veszik, ahol nem tűzhető ki célnak, hogy meg tudnak gyógyulni.

A palliatív ellátás több formát is ölthet, az egyik a kezelési irányelvek megváltoztatása. A szakmai teamvezető hozzátette, a gyermek ilyenkor már nem egy aktív onkológiai kezelést kap, hanem elsősorban a fájdalommentességet, a jó életminőséget, illetve a daganat növekedésének lassítását tűzik ki célként. A palliatív kezelés nem csak a gyógyszeres ellátásról szól, hanem számos egyéb szupportív tevékenységről, így élményterápiáról, pszichoterápiáról, és aktív foglalkozásokról, de a fájdalomcsillapításról is.

A projekt három éves időtartamú, amelyből még két és fél év van hátra. Ebben az időszakban 500 gyermeket és 500 szülőt vonnak gondozásba. Ez nem csak gyermekonkológiát jelent, gyermek és felnőtt palliatív team is alakult, két külön futó program keretében, amelyek 200-200 millió forintot nyertek svájci forrásból. Jelenleg ez egy „pilot” projekt, ami bemutatja, mekkora szükség van erre, és hogy mennyibe kerül egy ilyen ellátási forma. A betegek az ország bármelyik részéről érkezhetnek, illetve amennyiben kritikus szituáció merül fel más egyetemi központokban, vidéki gyermekosztályokon vagy felnőtt osztályon, akkor is tudnak segítséget nyújtani. A projekt elsősorban a Semmelweis Egyetemen gondozott betegek számára nyitott – tette hozzá Garami Miklós.