Az év elejétől a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) eddigi közfeladatait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vette át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az útdíjak beszedése mint közfeladat – az értékesítési rendszer, illetve az ellenőrzési rendszer, amelyekkel a közlekedők találkozni szoktak – átkerült a Magyar Közúthoz. A NÚSZ-nál maradt az útdíjszedést kiegészítő, azt kiszolgáló feladatok, szolgáltatások, vagyis az az informatikai rendszer, azok a szoftverek és hardverek, amelyek lehetővé teszik az útdíjszedést és az ellenőrzést. Az állam célja az, hogy a bevallási és a fizetési közreműködést is a NÚSZ-hoz helyezze – ezekkel az állampolgárok többnyire nem találkoznak, mert a kamionosok használják őket. A közlekedők döntő többsége számára a szervezeti átalakulással nem jönnek változások: ugyanazon a telefonszámok, ugyanazok az e-mail címek működnek, illetve továbbra is a nemzetiutdij.hu oldalt ajánlja Bartal Tamás, az a hivatalos elérhetőségük, ahol még egy videochat-es ügyfélszolgálat is elérhető.

Az autópályahasználati jogosultságok kapcsán az igazgatósági elnök kiemelte: minden kedvezmény és mentesség egy évre szól. Például a nagycsaládosok kedvezménye családi pótlékhoz kötött, és ha a jogosultságot megadó három gyermek után jár családi pótlék, akkor az úthasználati kedvezményt egész évre megadják, akkor is, ha év közben változik a jogosultság. Ugyanígy a mozgáskorlátozottak kedvezménye is egy évre szól – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek kérelmezése online is megtörténhet az ügyfélkapun egy egyszerű eljárással, vagy kérhető kormányablakokban is. Annyi kikötés van, hogy

a kérelmezést január 31-ig meg kell csinálni, mert utána nagyon könnyű belecsúszni nagy bírságokba.

Január 1-jétől inflációkövető díjemelésben állapodott meg a kormány a fuvarozókkal, a 35 százalékos nagyobb drágulás pedig március 1-jétől valósul meg. A döntés számos fuvarozó tiltakozását váltotta ki, aminek hatására újabb tárgyalások kezdődtek, amelyek ezen a héten is folytatódnak. Bartal Tamás nagyon fontosnak tartja, hogy a kormány odafigyel azon lakosok panaszára, akik a településükön átrobogó kamionforgalomtól szenvednek. Persze ha valaki épp oda szállít, az kivétel, de az nem elfogadható érv, hogy valaki rendszeresen közlekedjen három-négy falun csak azért, hogy olcsóbb legyen a szállítás – hangsúlyozta.

Nagyon sok társaság értékesít autópálya-matricákat, megjelentek köztük a csalók is. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: szeptemberben eltörölték az úgynevezett kényelmi díjat, ilyet már senki nem számíthat fel matricavásárláskor, de persze ezek a vállalkozások kitalálhatnak más ügyintézési díjat vagy valami hasonlót. Említett más trükköt is.

„Itt szeretném elmondani, hogy

autópálya-matricát hivatalosan nem lehet részletre vásárolni.

Azok, akik részletre adják bárkinek az autópálya-matricát, olyan plusz összegeket számolnak fel, hogy amikor majd az ember megnézi végül, amikor kifizette az összes részletet, hogy másfél-kétszeresét vagy még többet fogja kifizetni a matricáért. Mindenkit óvok attól, hogy részletre vegyen autópálya-matricát, mert az nem egy hivatalos, nem egy bevett eljárás” – hangsúlyozta Bartal Tamás. Hozzátette: a nemzetiutdij.hu a hivatalos weboldal erre a célra, ezt mobiltelefonra optimalizálták, és bár nem applikáció, így is könnyen használható, és bár regisztráció nélkül is lehet rajta vásárolni, a szakember mégis a regisztrálásra biztat. Akkor ugyanis csak egyszer kell ellenőriznie az adatait és a rendszámot, utána pedig elkerülheti a félreütéseket, tévedéseket, illetve utólag mindig ellenőrizheti, hogy van-e, volt-e érvényes úthasználati jogosultsága. További előnye a rendszernek, hogy igény esetén értesítést küld a matrica lejárata előtt, így az esetleges újravásárlással sem lesz gond.

„Családok gyakori problémája, hogy ha több autó van, időnként duplán vásárolnak ezekre jogosultságot, mondjuk a férj és a feleség is vesz valamelyikre matricát. Ám ha a nemzetiutdij.hu-n vásárolnak, rögtön jelzi a rendszer, hogy arra a kocsira már nem kell” – emelte ki.

Bartal Tamás közölte:

nem fogják megosztani a központi adatbázist az egyéb értékesítőkkel, így az ilyen ellenőrzési lehetőségekben náluk marad a monopólium.

Azért van, amire ebben a rendszerben is figyelni kell. Például – és erről a Magyar Közút kommunikál is az ügyfeleik felé – az M6-os kis végső szakasza, utolsó néhány kilométere most fizetőssé vált. Az év elején szokott előfordulni, hogy ezekre nem figyelnek a közlekedők, továbbra is felhajtanak az érintett útszakaszra, aztán a pótdíj megérkezésénél bukik ki, hogy nem volt rá matrica.

Szóba kerültek a kedvezményes matricák is.

• M1-es: azért vezették be, mert nagyon komoly munkálatok zajlanak rajta. Ezzel a matricával Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye összes 0150 tehát nemcsak az M1-es – fizetős útszakaszát lehet használni 15 ezer forintért, 13 hónapon át. Ez nem a kamionosoknak készült, hanem elsősorban az arra ingázó lakosságnak. Illetve nyáron a főváros és a Balaton közti forgalom is élén, várhatóan akkor is sok fog fogyni az M1-es matricából
• M30-as: az érintett autópálya-szakasz mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei matrica harmadáron kapható idén, mert az osztrák Strabag rosszul csinálta meg az M30 Miskolc és Szikszó közötti szakaszát. Hónapokig nem lehetett használni, a kedvezmény ennek utólagos kompenzálása.

Arra a kérdésre, hogy a lakosság számára lesz-e használatarányos autópályadíj, Bartal Tamás elmondta, szerinte ez nem lenne jó megoldás. Felidézte: Magyarországon 1998-ban vezették be az autópályás díjfizetést az M1-es Hegyeshalom előtti szakaszán. „Óriási felháborodás volt, utálták a magyarok. 2003-2004-ig fenn volt tartva, de 2001-től már működött a matricás rendszer. Most a lakosság időalapon, a kamionok megtett út alapján fizetnek” – mondta.

Két fő érvet említett arra, hogy miért nem vezetné be a lakosság számára az útalapú rendszert.

Egyrészt ahol ilyen működik, ott kapukkal csinálták meg, ami belassítja a közlekedést, illetve a kapus rendszer sem teljesen jó szerinte, elég megnézni, mi van Horvátországban. A saját tapasztalata az, hogy az autóban elhelyezett ENC nevű „kütyüt” a rendszer sokszor nem érzékeli, vagyis sok macerával jár, másrészt „rengeteg anyag, pestiesen szólva sok vas kell hozzá”, tehát még drága is.

A mobiltelefonra telepített rendszerrel szemben pedig álláspontja szerint GDPR-probléma merülhet fel: „Biztos mindenki azt szeretné, hogy folyamatosan lássák, merre megy?”

Az egynapos matricákra viszont látnak valós igényt:

az egy év alatt eladott 15 millió egynapos matricából tavaly több mint 2,5 millió napi matricát adtak el. Viszont ennek majdnem 80 százalékát külföldiek vették meg.

Megjegyezte: az EU által előírt jogosultság árát valóban úgy határozták meg, hogy legyen annyira drága, hogy akinek az kell, inkább heti jogosultságot váltson. Ennek az is az oka Bartal Tamás elmondása szerint, hogy számolni kell a rendszer fenntartási, működési költségével, ami „egy napra számítva nem tud olyan kedvező lenni”.

Kérdés volt még a szektor alapú sebességmérés bevezetése is, amit Bartal Tamás ugyancsak a rossz ötletek közé sorol.

„Sokszor megkaptam a kérdést, mint aki most már azért jó ideje az útdíjszedésért felelek ilyen-olyan pozíciómban, hogy ezt miért nem csináljuk, illetve hogy a mi kameráink, szenzoraink ezt tudják-e. Erre el szoktam mondani, hogy alapvetően ezek tudnak sebességet is mérni, de – és ezt most le szeretném szögezni – senki ne ijedjen meg, véletlenül se mérnek az útdíjas kamerák. Talán Németországban, Hollandiában emlékszem olyan kísérletekre, ahol ezt bevezették, de mindig csak szektorálisan, tehát mindig csak egy kis részen. Biztos, hogy van értelme ennek? Mi az előírás az Európai Unión belül? Most is,

hogyha kint van egy sebességmérő kamara, egy fix portál, akkor előtte jelzés kell. Mindenki lelassít, aki gyorsan hajt. Ennél a rendszernél is így lenne, hiszen itt is jelezni kell a szakasz elejét és végét”

– mondta.

Szintén visszatérő kérdés a követési távolság mérése az autópályákon, ami Bartal Tamás szerint egy nagyon nehéz kérdést vet fel.

„Ezek a szituációk akkor tudnak valameddig eljutni, ha ott van a rendőr és észlelte, vagy ha valaki feljelentést tett és valamilyen módon tudja az állításait bizonyítani – utalt az esetleg hátra is felszerelt fedélzeti kamerák használatára a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.